„Nekem és sorstársaimnak sokkal többet kell bizonyítanunk, mint egy átlagembernek. Egy ellenséges világban kell biztonságot nyújtanunk a gyerekeinknek”
A SajátSzínház Éljen soká Regina! című dokumentumszínházi előadása azt mutatja be, milyen problémákkal szembesülnek a nehéz anyagi körülmények között élő roma anyák a hazai ellátórendszerben. A darabban nyolc roma nő kapott szerepet, akik egy Borsod megyei faluból, Szomolyáról származnak. A történet saját, valós tapasztalataikból bontakozik ki. Rajtuk kívül az Utas és holdvilágból ismert Háda Fruzsina lép még színpadra a produkcióban. Négy vidéki települést érintő turnéja lezárásaként az Éljen soká Regina! április 30-án és május 30-án látható a Trafóban. Hogyan fogadták a darabot a vidéki roma közösségek? Ki lehet-e beszélni a traumákat? Az előadás két szereplőjével, Háda Fruzsinával és Báder Renátával beszélgettünk. Interjú.
– Az Éljen soká Regina! központi témája az anyaság. Hogyan lett a hús-vér történetekből színdarab?
Háda Fruzsina: Az asszonyok saját, igaz történeteiket mesélik el az előadásban. A munka első fázisa egy művészetterápiás folyamat volt: visszaemlékezéseiket először digitális történetmesélés formájában dolgoztuk fel, majd a pszichodráma, szociodráma folyamat következett, melynek során Teszáry Judith vezetésével elmélyítettük, továbbgondoltuk, különböző szemszögekből közelítettük meg a történeteket. Ezt a terápiás munkát követte a szigorúbb értelemben vett színházi szakasz Romankovics Edit rendezővel és Gyulay Eszter dramaturggal. Ekkor született meg az Éljen soká Regina! első szövegkönyv javaslata, vagyis körvonalazódott, hogy melyek lesznek azok a történetek, amik színpadra kerülnek, hogy mi lesz a keretjáték. Az is egyértelművé vált, hogy az előadás központi témája az anyaság lesz, illetve hogy miként tudjuk anyaként megvédeni a gyerekeinket.
– Hogyan kell elképzelni a digitális történetmesélést?
Háda Fruzsina: Az asszonyok egy-egy konkrét, személyes történettel foglalkoztak, ami velük történt a hivatalokban, az egészségügyi intézményekben. E történeteket rögzítik, majd a hanganyagot saját képeikkel és általuk választott zenékkel illusztrálják.
Báder Renáta: A szomolyai roma asszonyok legfájdalmasabb történeteiket is elmesélik. Én 15 évvel ezelőtt elveszítettem a 16 hónapos kislányomat. A digitális történetmesélés során felidéztem, hogyan született, hogyan bántak vele az orvosok, miként fogadták az egészségügyi intézményekben.
– Renáta, mit éreztél, amikor felidézted a kislányod elvesztését? Fel lehet oldani ezt a traumát a kibeszélés eszközével?
Báder Renáta: Sokat segített lelkileg, hogy elmesélhettem. Megkönnyebbültem. Ráadásul másoknak is segíthetünk, akik átéltek hasonlót. Ezért mutattuk be a produkciót különböző vidéki helyszíneken is.
Háda Fruzsina: Az elmúlt hónapokban roma közösségekhez vittük az előadást Borsodban, Nógrádban, Szabolcsban. Az Éljen soká Reginát ezeken a helyeken inspirációként használtuk, hogy az előadást követően a nézők digitális történetmesélés formájában szintén megfogalmazhassák saját tapasztalataikat.. A Trafóban ezeket a történeteket is meghallgathatja a közönség.
Báder Renáta: Olyan visszajelzések jöttek, hogy a kis falvakban sokaknak segített a darab. Ki mertek állni magukért, erőt adott nekik. A Trafóban pedig azért lesz fontos az Éljen soká Regina!, mert azok is megtudják, milyen helyzetben vagyunk, akik nem nélkülöznek.
Háda Fruzsina: A vidéki előadások során megmutatkoztak hasonlóságok és különbségek a problémákat illetően a roma közösségekben. Minden helyszínen feldolgozó beszélgetés követte az előadást. Amit mindenhol éreztünk, hogy igenis fontos beszélni ezekről a témákról, és a Regina meg tudja nyitni a kapukat.
– Milyen szerepet játszotok a darabban?
Báder Renáta: Az 50 éves Reginát játszom, akit a többiek várnak haza, hogy felköszönthessék. Nem beszélek, csak énekelek. Olykor vidámabb éneket adok elő, olykor siratódalt, attól függően, hogy milyen az adott jelenet hangulata. Van egy nagyon szomorú rész, ott egy gyönyörű hallgatót éneklek.
Háda Fruzsina: Én olyan karaktert alakítok, aki nem cigány és nem is anya. Az általam játszott szereplő kívülről érkezik, és rengeteg kérdés fogalmazódik meg, miközben megismeri a roma asszonyok történeteit.
– Gondolom, az improvizáció fontos szerepet kap. Hogyan zajlanak a próbák?
Háda Fruzsina: Az összes jelenet improvizációból született. Ez alapján készült egy szövegkönyv, de ez inkább egy váznak, egy sorrendnek tekinthető, sosem ugyanazok a szövegek hangzanak el a színpadon A történet kerete egy születésnapi előkészület. Egy konyhában vagyunk. Testvérei, gyerekei és én, a gádzsó barátnőjét várjuk, Reginát, hogy megünnepelhessük az 50. születésnapját. Főzünk, beszélgetünk, történeteket idézünk fel Regina életéből. Ahogy az életben is, az alaptörténetek mindig ugyanazok, a fő fordulatok és a beégett mondatok nem változnak, de mégis minden felidézéskor kicsit másképp hangzanak el.
– Abból, ahogy meséltek, azt szűrtem le, hogy a társulat emberileg is összekovácsolódott.
Háda Fruzsina: Fantasztikus a hangulat a próbákon.
Báder Renáta: Hiába lakunk egy faluban, nem sokat találkozunk. Viszont amikor együtt próbálunk, nem lehet szavakba önteni, mit érzünk. Amikor elmeséljük a történeteinket, hol sírunk, hol nevetünk. Megértettük, hogy ki min megy keresztül. Együttérzéssel támogatjuk egymást. Szerintem egy példa is lehet azoknak a nőknek, akik a falvakban néznek minket, hogy lám, együtt mire vagyunk képesek.
Háda Fruzsina: Összetartja a csapatot a közös misszió is, amit minden előadás újra és újra megerősít.
– A romák nehéz helyzete számos társadalmi és politikai kérdést vet fel. Szerintetek mit kéne tennie az itt élőknek és a jelenlegi kormánynak, hogy érdemben javuljon a cigányság helyzete?
Háda Fruzsina: Ezzel az előadással felkiáltójelet teszünk. A darabban felvetett problémák nem kizárólag a roma asszonyokat érintik. Mindannyian megküzdünk hasonlóan nehéz helyzetekkel, akár az egészségügyben, akár a hivatalokban. Romaként viszont nem pusztán az eleve adott nehézségekkel, hanem a megkülönböztetéssel is nap mint nap szembe kell nézni, megvédeni magukat és a gyermekeiket.
Báder Renáta: Szerintem a társadalom rengeteg tanulságot levonhat az előadásból. Nekem és sorstársaimnak sokkal többet kell bizonyítanunk, mint egy átlagembernek. Egy ellenséges világban kell biztonságot nyújtanunk a gyerekeinknek. Nagyon szívesen megmutatnám az előadást Orbán Viktornak.
Háda Fruzsina: Felsorolni is nehéz, mennyi dolga lenne egy tisztességes politikának a jelen katasztrofális helyzetben. Az ellátórendszerek helyreállításáról, az idegengyűlölet visszafordításán keresztül a patriarchális társadalom felszámolásáig.
– Lehetséges, hogy külföldön is megtalálná a közönségét az Éljen soká Regina?
Háda Fruzsina: Több meghívást is kaptunk, többek között Erdélyből és egy német fesztiváltól. Próbáljuk mindig meghatározni, hogy nagyköveti szerepünk mit jelenthet a különböző helyszíneken. Fontos volt ez a három vidéki helyszínen a turné során, a Trafóban és a színházi fesztiválokon, ahova eddig eljutottunk.
A trafós előadásokról itt találhatsz bővebb információt.
