A Pannon Filharmonikusok jövő évadbeli Titanium nevű koncertsorozatán a Művészetek Palotájában többek között Mozart és Schubert műveit is műsorra tűzi. A program a bécsi klasszikusoktól a kortárs Eötvös Péterig a zenetörténet számos korszakát és stílusát fölöleli. Lesz egy zongoraest, Bogányi Gergely játssza Felix Mendelsohn-Bartholdy g-moll zongoraversenyét. A sorozat zárókoncertjén 2019 áprilisában pedig Marie-Elisabeth Hecker szólaltatja meg Dvorak h-moll csellóversenyét. Különleges alkalom lesz 2019. március 8. Ekkor Eötvös Péter dirigálja a zenekarnak három saját darabját. A PFZ tavaly került közelebbi kapcsolatba a világhírű zeneszerzővel, amikor Londonban az ő vezényletével játszották Senza sangue című operáját, valamint Bartók Kékszakállúját. Ezzel a koncerttel köszöntik a szerzőt 75. születésnapján.
A Bécsi ikonok című Pannon I. bérletes előadáson Mozart- és Schubert-művek is elhangzanak. Most kivételesen nem videókkal, hanem rövid anekdotákkal idézzük vissza a zseniális zeneszerzők világát, akik nem csak átszellemülten komponáltak, de bőven humoruknál is voltak:
1. Anekdot Mozartról
Egy ifjú muzsikus fölkereste Mozartot.
– Mester, én zeneszerző szeretnék lenni. Hogy kell komponálni?
– Hány éves maga, fiam?
– 24.
– Óh, maga még nagyon fiatal. Ne foglalkozzon olyan komoly dolgokkal, mint a komponálás!
– De hát a Mester már 7 éves korában komponált! – hüledezett a jelölt.
– Az más – mosolyodott el Mozart. – Én nem kérdeztem senkitől, hogy hogyan kell komponálni.
2. Anekdot Schubertről
Amilyen öntudatos tehetség volt Wolfgang Amadeus, olyan tépelődő alkat Franz Schubert. Még ifjú zeneszerző volt, amikor előadták néhány Klopstock verseire írott dalát. Megkérdezte egyik barátjától, hogy szerinte érdemes-e ilyesmivel foglalkoznia. Azt a választ kapta, hogy feltétlenül, mert máris a legjobbak közé tartozik.
– Nyugodt pillanataimban néha én is így érzem, – merengett Schubert -, de ki tud zenét írni Beethoven után?
Pannon II. bérletes előadás címe: Tündérkert és katedrális, amelyen többek között Anton Bruckner V. szimfóniája is elhangzik. Róla is tudunk egyet s mást.
3. Anekdot Brucknerről
Az Anton Bruckner elleni támadásoknak Eduard Hanslick volt a vezére. Az ismert kritikus olyan vitriolos kifejezésekkel illette zenéjét, mint a traumverwirrten Katzenjammarstihl (lidércnyomásos macskajajstílus). Amikor Ferenc József császár kitüntette a zeneszerzőt, megkérdezte tőle, mit tehetne még az érdekében. Bruckner így válaszolt:
– Felséges császár, talán megkérhetné Hanslick urat, hogy ne írjon olyan lesújtó kritikákat a szimfóniáimról.
A Pannon III. bérletes előadás Könnyed elegancia Gilbert Vargával címen fut, amelyen Erik Satie és César Franck művei is megszólalnak. Franck tanári pályájáról és Satie különcségéről is van egy-egy rövid szövegemlékünk.
4. Anekdot César Franckről
César Franck, a francia zeneszerző és orgonista a Párizsi Konzervatórium tanára is volt. Előfordult, hogy senki nem jelent meg az óráján, de ő ezt derűsen fogadta. Átszólt a szomszéd terembe, ahol Jules Massenet tanított:
– Hozzám senki nincs?
Máskor meg ezt kérdezte:
– Uraim, átjönne valamelyikük egy-két percre, hogy ne legyek egyedül?
5. Anekdot Erik Satie-ről
Eric Satie-t a francia zeneszerzőt nagy különcnek tartották. Ritkán hívott meg magához muzsikusokat.
– A zenészek csak pénzről és állásokról tudnak beszélni – mondta. – Üzletemberek bármikor jöhetnek: őket valóban érdekli a zene és a művészet!
A Pannon IV. bérletben az idén 75 éves Eötvös Péter műveit találjuk, akit telefonon kerestünk, hogy ossza meg velünk egy emlékezetes történetét, de épp repülőre szállt, így a sztorija vele együtt emelkedett a magasba.
A bérlet részletes leírásai:
| Bécsi ikonok | 2018. szeptember 28. | 19:30 |
| Tündérkert és katedrális | 2018. november 30. | 19:30 |
| Könnyed elegancia | 2019. január 25. | 19:30 |
| Eötvös 75 | 2019. március 08. | 19:30 |
| A cselló lelke | 2019. április 26. | 19:30 |
A Titanium-évad akkor teljes, ha ismerjük ennek a különleges anyagnak a történetét is, íme:
A titánt William Gregor fedezte fel Cornwallban 1791-ben. Jól ötvözhető vassal, alumíniummal, vanádiummal és molibdénnel, az ötvözetekből sugárhajtóműveket, rakétákat, űrhajókat gyártanak. Gyakran készítenek belőle különféle orvosi implantátumokat, például térdízületet, mert nagyon kemény és a szervezet mindig befogadja. Ezt a tulajdonságát kihasználva ékszereket is gyártanak belőle. Sok ember ugyanis a fémekre, még az ezüstre is allergiás, esetükben az aranyat csak titánnal lehet helyettesíteni.
