4 történet arról, hogyan szólal meg a Titanium

Egy ifjú muzsikus fölkereste Mozartot.

– Mester, én zeneszerző szeretnék lenni. Hogy kell komponálni?

– Hány éves maga, fiam?

– 24.

– Óh, maga még nagyon fiatal. Ne foglalkozzon olyan komoly dolgokkal, mint a komponálás!

– De hát a Mester már 7 éves korában komponált! – hüledezett a jelölt.

– Az más – mosolyodott el Mozart. – Én nem kérdeztem senkitől, hogy hogyan kell komponálni.

*

Amilyen öntudatos tehetség volt Wolfgang Amadeus, olyan tépelődő alkat Franz Schubert. Még ifjú zeneszerző volt, amikor előadták néhány Klopstock verseire írott dalát. Megkérdezte egyik barátjától, hogy szerinte érdemes-e ilyesmivel foglalkoznia. Azt a választ kapta, hogy feltétlenül, mert máris a legjobbak közé tartozik.

– Nyugodt pillanataimban néha én is így érzem, – merengett Schubert -, de ki tud zenét írni Beethoven után?

*

Minden hangszeres művésznél alapvető jelentőségű a rendszeres gyakorlás. Ám ebben a kérdésben néha a legnagyobbak is eltérő véleményt fogalmaznak meg. Arthur Rubinstein, a lengyel származású nagy zongoraművész 95 évet élt, de még 90 évesen is koncertezett. Már 80 elmúlt, amikor megkérdezték tőle:

– Maestro, mennyit gyakorol?

– Édes fiam, én már nem gyakorolok. Az én koromban már illik tudni zongorázni!

*

Pablo Casals, a katalán csellóművész egy évvel még Rubinstennél is tovább élt, és nem volt kisebb muzsikus. Idősebb korában már csak vezényelt, de hangszerét rendszeresen használta, minden nap gyakorolt.

– De hát a mester már nem is koncertezik – hüledezett egy tanítványa. – Akkor miért gyakorol?

– Azért, mert érzem, hogy napról napra fejlődök!

*

A Pannon Filharmonikusok jövő évadbeli Titanium nevű  koncertsorozatán a Művészetek Palotájában többek között Mozart és Schubert műveit is műsorra tűzi. A program a bécsi klasszikusoktól a kortárs Eötvös Péterig a zenetörténet számos korszakát és stílusát fölöleli. Lesz egy zongoraest, Bogányi Gergely játssza Felix Mendelsohn-Bartholdy g-moll zongoraversenyét. A sorozat zárókoncertjén 2019 áprilisában pedig Marie-Elisabeth Hecker szólaltatja meg Dvorak h-moll csellóversenyét. Különleges alkalom lesz 2019. március 8. Ekkor Eötvös Péter dirigálja a zenekarnak három saját darabját. A PFZ tavaly került közelebbi kapcsolatba a világhírű zeneszerzővel, amikor Londonban az ő vezényletével játszották Senza sangue című operáját valamint Bartók Kékszakállúját. Ezzel a koncerttel köszöntik a szerzőt 75. születésnapján.

Miért éppen Titanium?

„A művészeteket számos alkalommal megihlető TITANIUM ellenálló, szilárd struktúrájú anyag, amely minden élőlényben, a vízben és a talajban is megtalálható. Erejét, ellenállóságát szerkezete adja, az az alap, amelyre építkezve a titánium kvarc formában kitárulkozó színgazdagsága lenyűgöző szabadságot sugall. Egyszerre kemény és megformált, lágy és finom.”

– írja a sorozat beharangozója.

2018/2019-es bérletsorozatában a titánium állandóságát idéző pilléreket, komolyzenei ikonokat mutat be – s elhozza ezzel a belső tartás szimfóniáit hallgatóságának. A titánt William Gregor fedezte fel Cornwallban 1791-ben. Jól ötvözhető vassal, alumíniummal, vanádiummal és molibdénnel, az ötvözetekből sugárhajtóműveket, rakétákat, űrhajókat gyártanak. Gyakran készítenek belőle különféle orvosi implantátumokat, például térdízületet, mert nagyon kemény és a szervezet mindig befogadja. Ezt a tulajdonságát kihasználva ékszereket is gyártanak belőle. Sok ember ugyanis a fémekre, még az ezüstre is allergiás, esetükben az aranyat csak titánnal lehet helyettesíteni.

A bérlet fellépései: