Ilyen zsúfolt helyenazőszinte, de nem hivalkodócégéreken állapodik meg az ember szeme a legszívesebben. Például: Piskóti István: Régió- és településmarketing, Marketingorientált fejlesztés, márkázás.
(Bakos András virtuális könyvfesztiválszemléje)
Négyszázhetvenkét cím egy sima excel-táblázatban: ez a ma megnyílt XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál újdonságainak listája a rendezvény honlapján. Elég izgalmas ez, mert maga a könyv, színe, kiállítása ebben nem látható, a fülszöveg nem olvasható, mégis, az összhatás híján is elkezd alakulni valami vonzalom – néha pedig mintha lelepleződne a kiadó és a szerző megható igyekezete a közös boldogulás reményében. Viktor Pelevin: Ananászlé a szépséges hölgynek; Lauren Beukes: Zoo City; Hannu Rajaniemi: Kvantumtolvaj; Katarina Mazetti: A pasi a szomszéd sír mellől. Lehet, hogy mindegyik könnyű történet, de megeshet, hogy a vagány cím álca, és ez a fülszövegben, vagy beljebb, már megnyugtató körülmények között ki is derül. A másik véglet: Seita Parkkola: Vihar; F. Scott Fitzgerald: Eltékozolt évtized; Carl Frode Tiller: Bekerítés; Jodi Picoult: Gyere haza; Rados Virág: Visszakapott élet. Ők kicsit többet bíznak a fantáziára. Ebből a szempontból azonban sokkal nagyobb különbség mutatkozik könyv és könyv között az ismeretterjesztő és szakmunkák mezőnyében.
A pszichológia a legvadabb tudomány a világon. Ezt a meggyőződést erősíti Richard David Precht könyve első blikkre: Ki vagyok én? És ha igen, akkor hány? Gondolatok az élet értelméről egy átmulatott éjszaka után. Az önbizalom nyilván határtalan (Henry Cloud és John Townsend: Kamaszhatárok – Mikor mondjunk igent és mikor mondjunk nemet gyermekeinknek?; Johan Lehrer: Hogyan döntünk… és hogyan kellene; Katarzyna Miller-Monika: Nőnek lenni és nem bedilizni; Alok Jha: Hogyan éljünk örökké; Paul Parsons: Hogyan semmisítsük meg a világegyetemet). Azért a filozófiát, a közgazdaságtant, a jogot, a politológiát és az orvostudományt se kell különösebben félteni (Weissmahr Béla: Az emberi lét értelme; Gini Graham Scott: Dolgozni jó!; John W. Boudreau: HR újratöltve; Szőts Gábor: A fittség mértéke mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező; Francis Fukuyama: A politikai rend eredete az ember előtti időktől a francia forradalomig). Az abszolút favorit nálam mégis Navratyil Zoltán: A varázsló eltöri pálcáját? A jogi szabályozás vonulata az asszisztált humán reprodukciótól a reproduktív klónizásig. Vannak itt olyan tudományos munkák, amelyeknek a címe alapján egy laikus nem tudja kitalálni, miről szólhatnak. Pedig elég részletesen taglalják a témát (Sík Domokos: A modernizáció ingája Egy genetikus kritikai elmélet vázlata; John Garcia: Egy neuroetológus élete és a feltételes izaverzió története). Ilyen könyvet aligha lehet megvenni csak úgy véletlenül. Viszont bárcsak minden üzenet olyan tisztességes és tárgyilagos lenne, mint Piskóti István Régió- és településmarketing, Marketingorientált fejlesztés, márkázás című munkája, mert ez az, a címe alapján. Ilyen még Paul Jefferstől A legősibb titkos társaság, A szabadkőművesek; továbbá John Dickie-től a Vértestvériségek Az olasz maffiák felemelkedése. Egészen elandalító Gyimesi Zsuzsanna szerkesztésében az Andrej Platonov prózája és Pavel Filonov festészete. Alkotói elvek tipológiai párhuzamai az 1910–20-as évek orosz-szovjet művészetében. Szintén megnyugvással észleli az olvasó az üzembiztos írói működés újabb bizonyítékait (Havas Henrik: Könyörtelenek – Életre ítélt gyilkosok; Paulo Coelho: Mint az áradó folyó, esszék).
Végül néhány mondat az első pillanatban elnyert szimpátiáról. Én a cím alapján ezeket a könyveket venném meg: Ács Pál, Székely Júlia: Identitás és kultúra a török hódoltság korában; Bede Béla: Magyar szecessziós építészet; Zsigmond Győző: Népi gombászat a Székelyföldön (igen, ahogyan a neuroetológia, az etnomikológia is önálló tudomány!); Csankaréti Károly: Horthy Miklós hajóhada (történelmi album); Kolozsi László: Mi van a reverenda alatt?; Tótfalusi István: Sertések a Bakonyban; Csoóri Sándor: Már én se volnék; Örkény István: Április; Knud Rasmussen: Amikor a hollók még beszélni tudtak – eszkimó népmesék; Yasmina Khadra: Kabul fecskéi, Umberto Eco: A prágai temető; Ingmar Bergman: A legjobb szándékok.
Ez összesen 40 ezer 870 forintba kerül. A belépőjegy 500 forint, de az értékét bármelyik magyar standnál le lehet vásárolni.
(Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál; április 19-22; Millenáris, Budapest, Kis Rókus u. 16-20.)
