A mindenféle hangos- és e-könyvek világában számomra egészen meglepő, hogy a papírra nyomtatott könyv is eszköze lehet a virtuális – pontosabban: kiterjesztett – valóságban történő megmerítkezésnek. Ahhoz, hogy az Aurora Borealis című könyv megszólaljon, nem kell más, csak a mindig kéznél lévő okostelefon. Szabó Tibor Benjámint, az Athenaeum Kiadó igazgatóját kérdeztük az Aurora Borealishoz kapcsolódó LivePrint-ről, hiszen nem csak a módszer, de a tartalom is izgalmas.
– Próbálom értelmezni a számomra eddig ismeretlen LivePrint mibenlétét, és kicsit úgy érzem magam, mint a viccbeli paraszt bácsi az állatkertben, a zsiráf előtt: Ilyen állat pedig nincsen!
– A LivePrint csupán egy márkanév, a lényeg a kiterjesztett valóságeffekt, a cross-média megoldás, amit jelöl. Néhány éve már használnak ilyesmit a könyvkiadók. A technológia koncepciója az, hogy a kinyomtatott szöveg vagy kép „mögött” megjelenik valamiféle digitális tartalom… hang, vagy videó, vagy bármi más, ami digi felületeken működhet.
– Bonyolultnak hangzik…
– …de nem az. Egy ingyenes applikációt kell csak letölteni hozzá a mobiltelefonra, aminek kameráját a könyv megfelelő részére irányítva az eszköz elindítja a tartalmat. Ez a technológia például arra is alkalmas, hogy a kamera által érzékelt látványban helyezzük el a letöltött tartalmat. Pont emiatt nevezzük „kiterjesztett valóságnak”, a LivePrint belerajzol a valóságba, olyan elemeket helyez el virtuálisan a világban, amelyek nincsenek ott. A játékkatalógusokban évek óta, nagyon tudatosan használják ezt az eszközt a játékok működésének vizualizálására.
– Oké, de a játékkatalógus mégsem könyv!
– A könyveknél az utóbbi két-három évben kezdett terjedni, az Athenaeum Kiadónak az Aurora Borealis a harmadik olyan kötete, ahol digitális mellékleteket is adunk egy alapvetően print termékhez.
– De ehhez kell egy halom informatikai tudás, amire a hétköznapokon nincs szüksége egy könyvkiadónak…
– A Reálszisztéma Dabasi Nyomda leányvállalata készíti a könyveinkhez ezeket az effekteket. Csöndes Zoltán, a nyomda vezetője keresett meg pár éve, hogy keressünk közös utakat. Az első ilyen projekt a Mr. Busta-könyv, a Magadnak írod a sorsod lett. A könyv egy beszélgetés szerkesztett változata, és a borítóról lehet elindítani a párbeszédnek azt a bevezetőjét, ami írott formában nem került a kötetbe.
Idén tavasszal a Felnőtteknek nem című, Haász János svéd típusú gyerekverseit közlő kötetben Grafitember (Merényi Dániel) rajzainak egy részét csináltuk meg úgy, hogy a telefon segítségével megmozdulnak a könyvben található grafikák, és egy gyerekhang elmondja a verseket.
– Mennyire fogadóképes a magyar olvasóközönség az ilyesféle újításokra?
– Az biztos, hogy eltart egy ideig, amíg tömegessé válik az ilyen jellegű tartalmak felhasználása. Az újítások már csak úgy működnek, hogy eleinte nehezebben találnak befogadóra. De, amikor megjelenik egy olyan tartalom, ami tényleg releváns, amikor egy műszaki megoldás valós funkciót talál, akkor az telíti a technológiát, ami így hatni tud, és működni/terjedni kezd. Az Aurora Borealis szerintem pont ilyen: valódi, értékes tartalommal bővül a kiterjesztett valóságban. A mellékleteket ezúttal is Benedek Gábor fejlesztette.
– Ez egy beszélgetős könyv. Mit lehet ehhez hozzáadni?
– A könyv Mészáros Márta és Törőcsik Mari irányított beszélgetéseit tartalmazza. A beszélgetést Pataki Éva irányította, aki nem is jelenik meg beszélőként a kötetben. Ő egyrészt régóta megbízható szerzőnk, másrészt Mészáros Márta állandó forgatókönyvírója. Ők hárman tényleg jó barátok, és eleve azzal a szándékkal ültek le, hogy ezekből a – kitűnő minőségben rögzített – beszélgetésekből könyv készül. A beszélgetések csak részben szólnak az Aurora Borealis című filmről, hangsúlyos szerepet kap a hatvanas-hetvenes évek magyar művészvilága, de szó van női sorsokról, háborúról, túlélésről is. Ezek között a történetek között vannak olyanok, amelyeknél óriási lehetőséget adott a LivePrint.
–…???
– A könyvben a beszélgetések szerkesztett változata szerepel. Az elmesélt történeteknek több olyan momentuma is volt, amit nem lehetett egy-az-egyben beletenni a leírt szövegbe, mert úgy, hogy nincs mögötte a mesélő személyisége és hangja, egészen durvának hatottak. Pataki Éva így fogalmaz a könyv előszavában: „…az élőbeszédbe becsúszó óhatatlan slamposságok mellett a hölgyek igen szabadszájúak is: kedvvel és tehetséggel káromkodnak. De mindig plasztikusan, pontosan fogalmaznak, és varázslat, ahogy beszélnek, gondolkodnak, ugratják egymást.” Nem arról van szó, hogy Törőcsik Mari vagy Mészáros Márta nyomdafestéktől idegen módon beszélne, hanem hogy maga a történet olyan, ami nem él meg a papíron. Bizonyos mondatoknak az élő beszédben egészen más a stílusértéke, mint kinyomtatva.
– Mondanál erre példát?
– Törőcsik Mari elmeséli, hogy a hetvenes években egy alkalommal mit és hogyan mondott Fejes Endre Pilinszky Jánosnak. Azt még ma is sokan tudják, hogy Fejes nagyon durván tudott fogalmazni, Törőcsik Mari pedig úgy és azt mondja el, ami és ahogyan akkor elhangzott. Meghallgatva ez egy izgalmas, élő, eleven történet, de leírva sokkal problémásabb. Ezért döntöttünk úgy, hogy nyomtatott formában egy finomított változatot közlünk, és a kíváncsiak – a szöveg melletti képre irányítva telefon kameráját – meghallgathatják az eredetit.
– Tehát a könyv virtuális kiterjesztése – lévén szó beszélgetésről – hanganyag? Mennyi, és könyvben hol kell keresni a „csatlakozásai pontokat”?
– Tizenhat hangfelvétel tartozik a kötethez, és olvasás közben az illusztrációként szolgáló fotók közül azokat kell kiválasztani, amelyek mellett ott van a LivePrint-logó. Ha telepítve van az ingyenes app, akkor elindul a telefonon az a történet, ami a könyv oldalain szerepel. A szerkesztetlen eredi hang olyan hozzáadott stilisztikai elemeket tartalmaz, hangulatot sugároz, amelyeket nem lehet átültetni ofset-sokszorosíthatóba.
– Tehát ezek „csak” hangfájlok?
– A kötetben gyönyörű fotó szerepel, így külön digitális kép elemekre nem volt szükség, ezúttal nem rajzoltattunk animációt sem, mert maga az elhangzó szöveg olyan izgalmas, hogy nem igényli a díszítést. Pont elég, hogy egy kinyomtatott könyv megszólal. Egészen közelmúltig csak a varázslóknak volt olyan könyve, ami beszél…
