Mi köze van Hermann Göring öccsének egy magyar könyvkiadóhoz, Cserépfalvi Imréhez és lányához? Albert Göring és Cserépfalvi Imre egymást nem ismerve egy ideig ugyanazon a helyen küzdöttek a náci hatalom törekvései ellen. A kettejük közötti kapocsra Cserépfalvi Katalin bukkant rá, akit egész életében végigkísért Albert Göring személye.
Most el tudtam engedni Albertet – mondta Cserépfalvi Katalin a családjáról szóló városi sétát követően. Az Egyesült Államokban élő irodalomtörténészre édesapja komoly szellemi örökséget hagyott. A harmincas-negyvenes évek Budapestjén, a Váci utca 10. szám alatt található Cserépfalvi Könyvkiadó révén a kor legnagyobb alkotói vették körül a kislányt. Kevesen mondhatják el magukról, hogy személyes levelet őriznek Radnóti Miklóstól, vagy Heltai Jenőtől. Az írók-költők, értelmiségiek társaságában eltöltött gondtalan gyermekéveket azonban kettétörte a háború. Katalin apja, Cserépfalvi Imre meghatározó szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban, börtönben is ült, majd a fasiszta hatalomátvétel után bujdosásra kényszerült.
A Ritz Szálló titokzatos vendége
Ugyanebben az időben járt Magyarországon Hitler rettegett jobb kezének, Hermann Göringnek a féltestvére. Albert Göring bátyja szöges ellentéte volt. Ez a titokzatos ember nap mint nap azon a környéken járhatott-kelhetett, ahol kislányként Katalin. A Cserépfalvi család lakása az Apáczai Csere János utca 5-ben volt a Vigadó téri híres szállodasor közelében. Ezen szállodák egyikében, a Ritzben szállt meg a negyvenes évek elején Albert Göring, aki akkoriban a csehországi Skoda-gyár vezetője volt és titokban tartózkodott Magyarországon. Mint utóbb kiderült, gyakran betért abba a fotósüzletbe, amely közvetlen szomszédságában van annak a háznak, amelyben a Cserépfalvi család lakása volt.
„Köpök Hitlerre, köpök a bátyámra, köpök az egész náci rezsimre”
E helyszíneket végigjárva bontakozik ki az a különleges kapocs, amely Katalint és a máig titokzatos Albert Göringet összefűzi. Katalin szerint gyermekként akár láthatta is őt a Duna-korzón, elsétálhattak egymás mellett anélkül, hogy a kislánynak fogalma lett volna róla, kivel találkozott. Katalin csak hosszú-hosszú évekkel később figyelt fel Albert Göring személyére, miközben apja angol ellenállási kapcsolatait kutatva rábukkant egy interjúra, ami egy Rómába emigrált pápai orvossal, Kovács Lászlóval készült. A zsidó származású férfi Rómában jó barátságba került Hermann Göring öccsével, aki a háború idején sok embert megmentett. A mai tudásunk szerint 34-et, köztük az ünnepelt Lehár Ferenc feleségét, de említhetjük a korábbi osztrák kancellárt, Kurt von Schuschniggot, vagy József Ferdinánd Habsburg főherceget. Hogy miért tette mindezt? Kovács Lászlónak így fogalmazott:
Köpök Hitlerre, köpök a bátyámra, köpök az egész náci rezsimre.
Katalin azt mondja, sosem akart szenzációt kovácsolni Albertből.
Nem akartam, hogy egy Schindler legyen. Másfajta ember volt.
Mint mondta, Pápán van egy nagyon régi, romokban lévő zsinagóga, benne holokauszt-kiállítás pápai polgárok fényképeivel. Itt van kiállítva Kovács László és Albert Göring közös fényképe is. Katalin szerint ezen a fantasztikus kisugárzású helyen békés, szent nyugvóhelyet talált Albert, akinek a háború után gyökeresen megváltozott az élete. Háborús bűnösnek nyilvánították és bebörtönözték, csehországi alkalmazottai ugyan kiálltak mellette és megcáfolták az ellene szóló vádakat, így 1947-ben kiszabadulhatott, ám élete így is kisiklott. Depressziósan, teljes mellőzöttségben, szerény körülmények között élt Münchenben 1966-ban bekövetkezett haláláig.
Titkos ügynökök a könyvesboltban
Ám a Cserépfalvi család élete sem volt mentes a hányattatásoktól. Cserépfalvi Imre – akit 1942-ben egyszer le is tartóztattak és több hónapot töltött börtönben – náciellenes nézetei már a háború előtt kifejezésre jutottak, olyan gesztusok által, mint hogy a boltja kirakatában József Attila kötetét a Hazám című versnél nyitotta ki, kiemelve a következő sorokat:
adj emberséget az embernek. / Adj magyarságot a magyarnak, / hogy mi ne legyünk német gyarmat.
Cserépfalvi a német irodalom propagálása helyett igyekezett teret adni a francia vagy épp orosz kiadványoknak is. Meggyőződéses baloldali volt, aki aggódott a vidéki emberek sorsáért, alkalmazottai is innen választotta, így igyekezett segíteni a boldogulásukat a nagyvárosban.
Cserépfalvi jó kapcsolatot ápolt a brit titkosszolgálat által Budapestre küldött tudósítóval, Basil Risbridger Davidsonnal is, akinek az volt a feladata, hogy adatokat szerezzen a magyarországi helyzetről. Davidson – aki szintén az egyik Duna-korzó közeli szállodában lakott – rendszeresen bejárt Cserépfalvi Imre könyvesboltjába is. A magyar kémelhárítás eközben folyamatosan figyelte Cserépfalvi és munkatársai tevékenységét, míg sikerült lebuktatni őket. Katalin tíz éves volt, amikor 1944-ben vidékre menekítették, közben apja többek között a Szervita tér 4. szám alatt, egy lengyel bőrgyógyász laboratóriumának titkos szegletében húzta meg magát.
Megalapította a Corvina Kiadót
A Cserépfalvi család a háború után újra egyesült, a Budakeszi út 47/C alatt található villában éltek az ötvenes években. Katalin apja egy időre búcsút vett a könyvektől és méhészkedni kezdett, így – Katalin szavai szerint – a fél világgal elhitette, hogy már nincs is az országban. Cserépfalvi Imrét aztán megbízták a Corvina Kiadó megalapításával, melynek első szerkesztősége is a korábbi könyvesbolt közvetlen közelében, a Váci utcában kapott helyet. Katalin elmondása szerint apja nagyon igényes volt, egy, a Szépművészeti Múzeum rajzkollekcióját bemutató kiadványát például Brüsszelben az év legszebb könyvének választották. 1963-ban aztán nyugdíjazták, így könyvkiadói pályája véget ért, 1989-ben még részt vett a nevével fémjelzett kiadó újraindításában.
Mindenki kérdezi magától, hogy miért született, miért hal meg, az emberek mindig nagy tettekre gondolnak
– vélekedik Katalin visszatekintve családja és Albert Göring történetére. Mint mondja, látva a szomorú sorsokat, a háborút, igazságtalanságokat, talán az ember sosem tudja meg, miért született, de valami célja biztosan volt. Szerinte mindenkiben benne él az összes őse, akiktől bizonyos dolgokat örököl. Voltak csodálatos ősei, akikre nem szabad szégyent hozni. Ám mindenkinek voltak aljas ősei is, és talán egyes helyzetekben azért kell jót tenni, hogy az ember kicsit helyrehozza ezen ősök vétkeit.
A Budakeszi úti villában emléktábla fogja őrizni Cserépfalvi Imre emlékét, melyet május 17-én szerdán 16 órakor avatnak majd fel.
