Műemlékvédelmi szakmai konferenciát rendez a kiszsolnai Giotto-freskómásolat felfedezéséről, helyreállításáról és az Észak-Mezőség épített és kulturális örökségéről április 18-án Budapesten a Magyarság Háza és a Teleki László Alapítvány.
A rendezvényen egyebek között szó esik majd a kiszsolnai freskók felfedezésének, azonosításának és helyreállításának történetéről, Beszterce-Naszód megye szórványmagyarságáról, a vidék Árpád-kori emlékeiről és a mezőségi forgatós tánc reneszánsz kapcsolatairól is.
Magyar műemlékvédők a 2010-es években figyeltek fel a Beszterce-Naszód megyei Kiszsolna elhanyagolt evangélikus templomára.
A műemlék ekkor már több évtizede romosodott, a hajó barokk téglaboltozata beszakadt, tetőzete szinte teljesen megsemmisült, hajójának falai részben ledőltek.
A szentély falait áztató eső újabb, eddig nem ismert falkép részleteket hozott a felszínre, amelynek nyomán a szakemberek egy művészettörténeti szenzáció nyomára bukkantak. A lemálló utólagos festésrétegek alól a 14. század második felében keletkezett képek bukkantak elő, amelyekről Papp Szilárd budapesti művészettörténész megállapította, hogy minden kétséget kizáróan annak a monumentális mozaiknak a kompozíciós másolatai, amelyet Giotto di Bondone 1300 körül a római Szent Péter-székesegyház átriuma számára készített.
A Navicella néven híressé vált római mű a 17. században végleg megsemmisült, így a róla készített korai másolatok, amelyek közé a kiszsolnai is tartozik, különös értékkel bírnak.
