Egy este, amikor a karmester a közönséget vezényli
Az újévi hangversenyek története egészen az 1940-es évekig nyúlik vissza. A hagyományt a Bécsi Filharmonikusok teremtették meg, és azóta is az ő hangversenyük a leghíresebb, a televíziós közvetítésnek köszönhetően kilencvennél is több országban milliók ünnepelnek velük az újév első napján. Bécs mellett azonban Pécs is jó választás lehet, ha klasszikus zenével kezdenénk az évet. Ráadásul itt is átélhetjük azt az élményt, milyen, ha a közönség is a zenekar részévé válik. A pécsi taps titkát Bogányi Tiborral, a Pannon Filharmonikusok vezető karmesterével fedezhetjük fel.
– Az újévi koncertek kapcsán elsőként szerintem mindenkinek a Bécsi Filharmonikusok újévi hangversenye jut eszébe, hiszen az ő eseményük nyomán váltak világszerte népszerűvé ezek az ünnepi alkalmak. Miért tartották fontosnak, hogy Pécsett is hagyománnyá váljon ez az esemény? Fel kell idézni ilyenkor a bécsi koncertek hangulatát, esetleg műsorát is?
– Pécsett az újévi koncertek sorozata 2006-ban indult. Fontosnak tartjuk az új év ünneplését a barátainkkal, zenészeinkkel, támogatóinkkal. Egy elementárisan jó hangulatú
koncert pedig erre kitűnő alkalom – vallom: egy jól elindított év kihatással van a maradék 360 napra is!
– Egy ilyen hangversenybe könnyebb belecsempészni játékosabb részeket is. Úgy tudom, a Pannon Filharmonikusok Újévi díszhangversenyén már hagyomány a „pécsi taps”, amit a közönség és a zenekar is nagyon szeret. Hogyan született meg a pécsi taps ötlete? És mi is történik ilyenkor pontosan?
– Az első újévi koncertemen Pécsett történt. Karmesterként olyan virtuóz hangulatba kerültem a közönség által, hogy improvizálni kezdtem, mintegy teszteltem a közönséget a Radetzky-indulónál. A darab közepén legnagyobb meglepetésemre a közönség mindenre reagált, komolyan vették a le- és beintéseimet, kezes bárányként viselkedtek: tartották a tempót, dinamikát is sikerült belőlük kicsalnom.
Teljesen lenyűgözött ez a szuggesztív, kölcsönös egymásra hangolódás, figyelem. Rögtön tudtam, itt megszületett valami. Akkor ezt a ”jelenséget” pécsi tapsnak neveztük el.
– Másként készül egy ilyen könnyedebb hangulatú koncertre?
– Ha arra céloz, hogy könnyedebb a felkészülés egy újévi koncertre, hát pont ellenkezőleg. Erre a koncertre január 3-án kezdek el készülni, leszűrve az előző koncert tapasztalatait. Az ilyen gálakoncertek valakinek vagy jól állnak vagy nem. Úgy érzem, én jól tudom kezelni az oldott hangulatot is, de emögött rengeteg megfontolt munka van!
– A 2017. január 2-i hangverseny programját a 2016-os Riói Olimpia győzteseinek tiszteletére állította össze a zenekar. Melyek lesznek ezek a művek, hogyan lettek kiválasztva, és miként kapcsolódnak egy-egy sikerhez?
– A zeneműveket az olimpián aranyat, ezüstöt vagy egyáltalán érmet szerzett versenyzőink karaktere, egyénisége szerint válogattam össze, több esetben az érmet szerzett sportolónk ”kedvenc” művéről van szó. Csak ízelítőül: Hosszú Katinka a ”leggyorsabb” zenéket ihlette, az ő tiszteletére játsszuk a világ leggyorsabb zenéit: Paganini Moto perpetuo, és Rimsky-Korsakov Dongóját. Szilágyi Áron kardvívónk zeneműve a Hacsaturján: a kard-tánc (a Gayane c. balettből) és így tovább. Rendkívül izgalmasnak ígérkezik hát az este, a tökéletes koncepció és tökéletes zenék mesés egyvelege lesz!
– A koncert szünetében a közönséget pezsgős koccintásra is várják. Miért tartják szükségesnek, hogy kötetlenebb keretek között is találkozzanak a közönséggel?
– Arra gondoltunk, hogy egy-két pohár pezsgő után már oldottabb a hangulat, így nem fogják észrevenni azt a sok-sok hibát, pontatlanságot, és sokkal hamisabban is játszhatunk majd a második félidőben. (nevet)
– Ilyenkor derül ki az is, hogy ki lett a zenekar legkedvesebb férfi és női muzsikusa a közönség szavazatai alapján. Miért fontosak az ilyen jellegű elismerések, visszajelzések?
– Ez a zenészpótló technikánk: a legkedvesebbnek választott muzsikusok utána összeházasodnak, s ezekből a házasságokból születő gyermekek ultrakedves zenészeink lesznek. Őket kiber-technikával már 5 éves korukban bevezetjük a zenélésbe s ők lesznek a jövő PFZ-muzsikusai. (nevet)
– Van olyan újévi koncerthez köthető – akár gyermekkori emléke-, amit szívesen megosztana az olvasókkal?
– Talán csak annyi, hogy már gyermekkoromban rendkívül untam a bécsi koncerteket, s megfogadtam magamnak, ha én majd újévi koncertet dirigálok, mindent elkövetek, hogy azon a koncerten a jó zenélés mellett extravagáns, újító, hagyományoktól eltérő és előremutató leszek. Előre vetítem a klasszikus zene megújítási lehetőségeit. Most is ezeken dolgozom. Szép dolog a hagyomány, de visszahúz: vagy haladunk a korral, vagy végleg belefáradunk hagyományaink ápolásába.
