A Szerk. avatar
2016. szeptember 29. /
,

Emészthetőbb-e a szerelmes-öngyilkolós opera 3D-ben?

A komolyzene és a digitális megoldások házasságából jött létre Kertész Mónika mezzoszoprán énekesnő és Gyarmati Dezső kliprendező videója. A Dido búcsúja áriát a megálmodott és 3D-s szoftverrel megmintázott szobrok teszik még drámaibbá.

A Dido búcsúja ária Henry Purcell Dido és Aeneas című operájából való. Ezt énekelte fel Kertész Mónika a videóhoz az Accord Kvartett kíséretében, amelynek képi világát Gyarmati Dezső, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem végzős hallgatója alkotta meg.

fotó: Ora Hasenfratz
fotó: Ora Hasenfratz

Kertész Mónika énekelt már szólistaként a Müpában, a Zeneakadémia Nagytermében, vagy akár a Budapest Music Centerben. Tavalyelőtt nagy sikerrel szerepelt a Szegedi Nemzeti Színház Hamupipőké-jében, az elmúlt évadban pedig Vásáry Tamás meghívására a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával lépett fel több ízben. Az énekesnővel beszélgettünk az érdekes videóról, amely bekerült az idei Magyar Klipszemle shortlistjébe.

Hogyan kezdődött?

Régi vágyam volt, hogy valami hasonlót megvalósítsak. Nagyjából 2 éve gondolkodom ezen. Az volt az elsődleges célom, hogy közelebb vigyem a komolyzenét a fiatalokhoz és azokhoz, akik nem mozognak otthonosan az opera világában. Úgy gondoltam, hogy jó párosítás lehet a modern filmművészet és a komolyzene ötvözete. Ezt úgy szerettem volna elérni, hogy kölcsönösen erősítse egymást a két műfaj. Egy olyan kisfilmet szerettem volna, amely magára a történetre épül, és nem feltétlenül az énekesről szól. Akkor még élőszereplős kisfilmre gondoltam, de a határidő és az anyagi keretek szűkössége új ötletet adtak, és az animáció tűnt a legjobb megoldásnak.

Miért pont ezt az áriát választották?

Készítettem egy listát azokból az áriákból, amelyeket szívesen elénekelnék, és végül együtt választottunk ezek közül. Dezsővel mindent megbeszéltünk, de természetesen a technikai részletekbe én nem szóltam bele. A zenét tehát együtt választottuk ki. Éppen azért, mert úgy gondoltuk, ennek úgy van értelme, ha mindketten megihletődünk általa.

Ezúttal egyébként mindenképpen egy drámai darabot szerettem volna választani. Emellett pedig az is fontos szempont volt, hogy ha elkészítünk egy videót, akkor abban el tudjuk mesélni az ária története mellett valamilyen szempontból az egész darabot is. Ezért is volt jó választás a Dido és Aeneas.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy ez egy szerelmi történet, ami szinte mindig kapós…

Igen, Dezsőt például ez a vonal, a szívszorító történet ragadta meg leginkább.

A szerelmi történetekben persze az is nagyon jó, hogy kortalanok, mindig aktuálisak, és a jelenkorba adaptálhatóak.

Ebben az operában van egy nagyon erős momentum, az öngyilkosság, aminek inkább az életünkre vonatkozó szimbolikáját szerettem volna megtalálni. Ez a változtatni akarás, egy szorult helyzetből való kilépés szándéka. Nem arról van szó, hogy nem akarunk tovább élni, hanem arról, hogy nem ilyen formán.

Így nem az életünknek kell véget vetünk, hanem a nehézségnek. Mindez számomra inkább a változás és irányváltás lehetőségét szimbolizálja, amely utat nyithat a kiteljesedésünk felé.

 

Megosztás: