4000 éves színes domborműfalat tártak fel Peruban – új fényt vet az amerikai civilizációk hajnalára
Peruban, a La Libertad régió Tanguche-völgyében dolgozó régészek egyedülálló leletre bukkantak: egy háromdimenziós, sokszínű díszítésű falra, amely akár 4000 éves is lehet. A felfedezés alapjaiban változtatja meg a kutatók képét az amerikai kontinens első civilizációiról.
Egy ragadozómadár a középpontban
A mintegy háromszor hat méteres dombormű központi alakja egy hatalmas ragadozómadár, kitárt szárnyakkal. Fejét háromdimenziós, gyémánt alakú motívumok díszítik, amelyek vizuálisan összekapcsolják a falfestmény déli és északi oldalát. A mű kék, sárga, vörös és fekete színekben pompázik, magas reliefekkel és gazdag ornamentikával.
A falon megjelenő motívumok – halak, halászhálók, mitikus lények és csillagok – bepillantást engednek a korszak világképébe és vallási elképzeléseibe.
A társadalmi hierarchia születése
A feltárást vezető Ana Cecilia Mauricio, a Peru Katolikus Egyetemének docense szerint a lelet azt jelzi, hogy ebben az időszakban kezdett kibontakozni a társadalmi hierarchia. „Ezek az emberek a földből és a tengerből éltek, de már megjelentek náluk a civilizációk alapjai” – mondta.
A régészek szerint a korabeli közösségek legbefolyásosabb tagjai a sámánok és papok lehettek, akik egyszerre töltöttek be vallási, spirituális és tudományos szerepet. Ismerték a gyógyító növényeket, figyelték a csillagokat, képesek voltak előre jelezni az időjárást – tudásuk révén kiemelkedtek a közösségből.
Misztikus átalakulás ábrázolása
A dombormű egyik jelenetében három emberalak látható, akik mintha madárrá alakulnának át. Mauricio szerint ez a sámánok pszichoaktív szertől kiváltott átváltozását jelképezheti – például a San Pedro kaktusz fogyasztását, amelyet rituális céllal használtak. Ez az úgynevezett „átmeneti rítus” az emberi és a spirituális világ közti kapcsolatot fejezte ki.
Régebbi lehet a híres Chavínnál
A Huaca Yolanda néven ismert templomudvar valószínűleg a híres Chavín de Huántar kultikus központnál is régebbi. Mindkettő a Kr.e. 2000–1000 közé eső formáló korszakhoz tartozik, amelyet a perui civilizációk születéseként tartanak számon.
Az Egyesült Államokból érkező kutatók a Chavínban már dokumentálták a hallucinogének szertartásos használatát, amely így a Huaca Yolandában is fontos szerepet kaphatott.
A modern kor veszélyei
A lelőhelyet azonban nemcsak a történelem, hanem a jelen is fenyegeti. A környező romokat már részben elpusztította az intenzív mezőgazdaság, a városiasodás és a fosztogatás. Mauricio szerint a területnek nincs teljes körű védelme a kulturális minisztériumtól és a helyi hatóságoktól.
„A múlt emberei szoros kapcsolatban éltek a környezetükkel és az éghajlattal. Megtanultak együtt élni az El Niño-jelenség pusztító árvizeivel és földcsuszamlásaival. A kérdés az: tudunk-e tanulni ebből, és alkalmazni ezt a tudást napjaink klímaválságában?” – vetette fel a régész.
A 4000 éves, színes és részletgazdag falfestmény így nem csupán a régmúlt üzenetét hordozza, hanem a jelen számára is útmutatást adhat.
