2200 éves kelta települést tártak fel Bohémia szívében
Pompás kelta lelet a Cseh Köztársaságban – több száz arany- és ezüstérmével, ékszerekkel és titkokkal
Egyedülálló régészeti szenzációról számolt be a kelet-csehországi Hradec Králové közelében dolgozó kutatócsoport: egy 2200 éves kelta település maradványait tárták fel, benne több száz arany- és ezüstérmével, valamint több mint ezer darab ékszerrel. A lelet különlegessége nemcsak a fellelt kincsek mennyiségében, hanem a helyszín jelentőségében is rejlik: a feltárt település mérete, szerkezete és gazdagsága példa nélküli a Bohémia-régióban.
Település erődítés nélkül – kereskedelmi központ lehetett
A Hradec Králové közelében, nagyjából 25 hektáron (62 holdon) elterülő település mérete csaknem 47 amerikai futballpályának felel meg. A hely nem rendelkezett védművekkel, ami azt sugallja, hogy lakói jelentős szerepet tölthettek be a térség kereskedelmében. A helyszínen talált borostyán, finoman megmunkált kerámiák és az épületek maradványai – köztük lakóházak, termelőhelyiségek és egy vallási szentély – mind azt mutatják, hogy ez egy virágzó, magas szinten szervezett közösség volt.
Arany, ezüst, bronz és üveg: ékszerek ezrei a föld alól
Tomáš Mangel régészprofesszor, a Hradec Králové-i Egyetem tanára és az ásatás társigazgatója szerint a leletanyag részben arany- és ezüstérmékből, részben különböző ékszerekből áll. A fémleletek között található bronz- és vaskapcsok, karperecrészek, övcsatok, valamint üveggyöngyök és üvegkarperecek is. A pontos érmék száma még nem ismert, de a feltárók szerint több száz darabról van szó.
A La Tène-kultúra nyomai – a kelták aranykora
A lelőhely a Kr. e. 3–1. századra datálható, és az úgynevezett La Tène-kultúrához köthető, amely az i. e. 450–40 közötti időszakban virágzott Európa nagy részén. Ez a vaskori kultúra főként a keltákkal hozható összefüggésbe, akiknek művészeti és kézműves hagyományai – például az antropomorf motívumok – erősen jelen vannak az itt talált tárgyakban is.
Kik lakták ezt a helyet? A Boii törzs rejtélye
A történelemből ismert, hogy a kelták számos különböző törzsben éltek szerte Európában – a gallok például Franciaországban, míg a celtibérek az Ibériai-félszigeten. A Bohémia név eredetileg a Boii nevű kelta törzs nevéből származik, de Mangel professzor óvatosságra int: nincs konkrét bizonyíték arra, hogy épp ők lakták volna ezt a települést. A lelőhelyen semmilyen felirat nem utal konkrét népcsoportra, így csak annyi biztos, hogy egy kelta közösség hozta létre és lakta ezt a helyet.
„Borostyánút-korridor” – kereskedelmi csomópont a vaskorban
A feltárt tárgyak – köztük a borostyán, finom kerámiák és ékszerek – arra utalnak, hogy a település fontos csomópont lehetett az úgynevezett borostyánúton, amely északról, a Balti- és Északi-tenger térségéből szállította a borostyánt Dél-Európa felé. Maciej Karwowski, a Bécsi Egyetem régésze, aki ugyan nem vett részt az ásatásban, de vizsgálta a leleteket, szintén megerősítette: a település jellegében és elhelyezkedésében is illeszkedik a borostyánút állomásaihoz.
Történelem a közönség elé – kiállítás készül a leletekből
A felfedezés nemcsak a tudományos közösség érdeklődését váltotta ki, hanem a közönség számára is láthatóvá válik. A kelet-bohémiai régió múzeuma bejelentette, hogy a leletek egy részét a téli ünnepek idején kiállítják – lehetőséget adva arra, hogy a nagyközönség is megcsodálja ezt a ritka és páratlan vaskori kincsesbányát.
A csehországi felfedezés ismét bizonyítja: Közép-Európa földje alatt még mindig ott rejtőznek az emberi civilizáció nagy korszakainak titkai – csak ásni kell hozzá elég mélyre.





