MTI/Szerk. avatar
2025. június 10. /
,

Az óceánok savassága elérte a kritikus szintet, feloldódnak az élőlények mészvázai

„Ketyegő időzített bomba” – A tudósok szerint az óceánok egészsége sokkal rosszabb, mint eddig hittük

A világ óceánjai kritikus állapotba kerültek – figyelmeztetnek a tudósok –, egy új tanulmány szerint ugyanis az óceánsavasodás már évekkel ezelőtt átlépte a bolygó biztonságos működésének határát. A szakértők szerint „kifutunk az időből”, ha meg akarjuk óvni a tengeri ökoszisztémákat.

A „klímaválság gonosz ikertestvére”

Az óceánsavasodást gyakran a „klímaválság gonosz ikertestvéreként” emlegetik. Akkor alakul ki, amikor az óceánok nagy mennyiségű szén-dioxidot nyelnek el, amely vízzel reakcióba lépve csökkenti a tengervíz pH-értékét. Ennek következményei súlyosak: károsodnak a korallzátonyok és más tengeri élőhelyek, a legextrémebb esetekben pedig a tengeri élőlények mészváza – például a csigák, kagylók héja – feloldódik.

Eddig úgy hitték, hogy az óceánsavasodás még nem lépte át a „bolygó határát” – ezt a fogalmat olyan globális környezeti rendszerek esetében használják, amelyek meghatározzák a Föld élhetőségét. A tudósok szerint eddig kilenc ilyen határt azonosítottak, és már hatot átléptünk. Most kiderült: a hetedik is átszakadt.

Az új kutatás riasztó eredményei

A Plymouth Tengeri Laboratórium (Egyesült Királyság), az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) és az Oregoni Állami Egyetem közös kutatása szerint az óceánsavasodás már körülbelül öt éve átlépte a biztonságos működés határát.

„Az óceánsavasodás nem csupán környezeti válság – ez egy ketyegő időzített bomba a tengeri ökoszisztémák és a part menti gazdaságok számára is” – figyelmeztetett Steve Widdicombe professzor, a PML szakértője és a Globális Óceánsavasodás-megfigyelő Hálózat társelnöke.

A tanulmány az elmúlt 150 év óceáni adatait vizsgálta: jégminták fizikai és kémiai elemzését, modern számítógépes modellezést és tengeri élővilág-megfigyeléseket használtak. Kiderült, hogy 2020-ra az óceánok állapota világszerte megközelítette vagy már túl is lépte a biztonságos határt, amelyet akkor lépünk át, ha a vízben lévő kalcium-karbonát koncentráció több mint 20%-kal csökken az iparosodás előtti szinthez képest.

A mélyebb vizekben még súlyosabb a helyzet

Minél mélyebbre tekintettek a kutatók, annál nyugtalanítóbb képet kaptak: 200 méterrel a felszín alatt a tengervizek 60%-a már túllépte a biztonságos savasodási határt.

„A legtöbb tengeri élőlény nem a felszínen él” – mondta Helen Findlay professzor. „A mélyebb vizek adnak otthont sokkal változatosabb élővilágnak, ezért ha ezek a rétegek változnak, a savasodás hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint eddig gondoltuk.”

Ez különösen nagy veszélyt jelent a korallzátonyokra – beleértve a mélytengeri korallokat is –, amelyek számos tengeri faj szaporodási és menedékhelyei. Ha a pH-érték csökken, olyan élőlények, mint a kagylók, osztrigák, mészvázas csigák és tengeri pillangók nehezen tudják fenntartani védelmet nyújtó külső burkukat: gyengülnek, lassabban nőnek, csökken a szaporodási képességük és a túlélési esélyük is.

Azonnali cselekvésre van szükség

A kutatás szerzői szerint a globális szintű megoldást csak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése hozhatja meg, de fontos, hogy a természetvédelmi intézkedések célzottan a legveszélyeztetettebb régiókra és fajokra összpontosítsanak.

Jessie Turner, a Nemzetközi Szövetség az Óceánsavasodás Ellen igazgatója, aki nem vett részt a kutatásban, úgy fogalmazott: „Ez a jelentés világossá teszi: kifutunk az időből. Amit most teszünk – vagy elmulasztunk megtenni –, az már most meghatározza a jövőnket.”

Hozzátette: „Egzisztenciális fenyegetéssel nézünk szembe, miközben már most azzal a valósággal kell szembesülnünk, hogy a kulcsfajok számára megfelelő élőhelyek nagy része elveszett. A kormányok többé nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják az óceánsavasodást a környezetpolitikai döntéseikben.”

A tudomány legfrissebb cikkei

Megosztás: