Ötezer éves kenyér éledt újjá Törökországban – egy régészeti felfedezés, ami ma is jóllakat
Egy bronzkori lelet nemcsak a múltat tárta fel, hanem a jövő élelmezési lehetőségeit is inspirálta: az ősi kenyér újrasütve ma is kapható egy helyi pékségben.
Törökország középső részén, Eskisehir közelében különleges régészeti felfedezésre bukkantak: egy ötezer éves, részben megégett, de formáját máig megőrző kenyér került elő egy bronzkori település romjai közül. A küllüobai ásatások során megtalált lelet a világ eddigi legrégebbi, kelesztett kenyere, amely nem morzsaként vagy nyomként, hanem szinte teljes egészében fennmaradt. A felfedezés nemcsak tudományos szenzáció, hanem új gasztronómiai kísérletek kiindulópontja is lett.
Elrejtették, hogy megőrizzék – de miért?
A 12 centiméter átmérőjű, lapos és kerek kenyér egy i.e. 3300 körül épült lakóépület küszöbe alá volt elásva, de előtte letörtek belőle egy darabot. Murat Türkteki, a küllüobai ásatások vezetője szerint ez arra utal, hogy a kenyér elásása valószínűleg szertartási célokat szolgált.
„Kenyér ritkán kerül elő az ásatások során, legfeljebb morzsák. Ez azonban megmaradt, mert megégett és elásták” – mondta a régész a múlt héten megtett felfedezésről.
Küllüoba a bronzkor idején közepes méretű város volt, ahol kereskedelem, kézművesség, mezőgazdaság és bányászat zajlott. Bár az írásbeliség nyomai még nem kerültek elő, Deniz Sari régész szerint a társadalmi és családi struktúrák egyértelműen jelen voltak a hettiták őseinek, az anatóliai hattiknak lakóhelyén.
Ősi recept, modern sütőből
A megtalált kenyér részletes elemzése során kiderült, hogy durván őrölt kétszemű búzából, lencséből és egyelőre ismeretlen növény leveleinek segítségével kelesztették. Az összetevők többsége ma is elérhető lenne, csakhogy Törökországban az eredeti tönkebúza mára kihalt. Ezért, amikor a város polgármesterét, Ayse Ünlücét annyira megindította a lelet, hogy elhatározta: újrasütik a kenyeret, alternatívákhoz kellett nyúlniuk.
Az újrasütött küllüobai kenyeret végül ősi kavilca búzából, lencséből és bulgurból készítették el, amelyeket tartósítószer nélkül dolgoznak fel. A város egyik közösségi pékségében, a Halk Ekmek üzemben a múlt hét óta napi 300 darab, 30 dekás kenyeret dagasztanak az ötezer éves recept modern változata alapján.
Gluténszegény és egészséges – vissza a gyökerekhez
Serap Güler, a Halk Ekmek pékség igazgatónője szerint az ősi gabonafajták keverékéből tápláló, gluténszegény és hosszan eltartható kenyeret tudtak előállítani. A kenyér iránti érdeklődés robbanásszerűen nőtt, részben a különleges háttértörténet, részben az egészségtudatos összetevők miatt. A kenyér nemcsak a múltat idézi, hanem választ ad egyre több modern kihívásra is, például az éghajlatváltozásra és az ipari élelmiszertermelés problémáira.
A projekt ráirányította a figyelmet az ősi gabonák és a hagyományos termesztési módszerek fontosságára. Olyan növények, mint a kavilca búza, jobban bírják a szárazságot, nem igényelnek intenzív műtrágyázást, és táplálkozás-élettani szempontból is értékesebbek.
A múlt íze, amit meg is kóstolhatsz
A megégett, de csodával határos módon fennmaradt küllüobai kenyér szerdától az Eskisehiri Régészeti Múzeumban látható. Aki viszont nemcsak nézni, hanem ízlelni is szeretné a történelmet, az mostantól naponta frissen sütött, több ezer éves recept alapján készült kenyeret is vásárolhat.
Egy kerek kenyér, amely túlélte az időt – és amely talán utat mutathat egy fenntarthatóbb jövő felé.
