Szabó István életműdíjat kapott Cannes-ban
Szabó István A napfény íze című filmje 25 évvel bemutatása után újra meghódította a világ egyik legfontosabb filmfesztiválját: a Nemzeti Filmintézet (NFI) által 4K felbontásban digitálisan restaurált alkotást a Cannes Classics hivatalos programjában vetítették le, a közönség pedig állva tapsolt a 87 éves Oscar-díjas rendezőnek.
Egy film, amely mindig aktuális marad
A napfény íze Szabó István egyik legösszetettebb és legszemélyesebb műve: egy magyar zsidó család három generációjának történetén keresztül mutatja be a 20. századi Európa viharos történelmét. A rendező, aki jelen volt a cannes-i vetítésen, úgy fogalmazott:
„Sokan mondják, hogy ez a film ma aktuálisabb, mint korábban. De ez nem az én érdemem. Én csak elmeséltem egy történetet, ahogy tudtam – és hogy ez ma is aktuális, az a történelem hibája, vagy épp a sajátossága.”
A film premierjén jelen volt Robert Lantos producer és az NFI Filmarchívum és Filmlabor csapata, akik Koltai Lajos operatőrrel közösen dolgoztak a digitális felújításon. A közönség előtt Thierry Frémaux fesztiváligazgató méltatta a rendezőt és a filmet, kiemelve, hogy „A napfény íze nagyon is aktuális, annak ellenére, hogy igazi filmklasszikus.”
Szabó István és Cannes: régi kapcsolat
A cannes-i szereplés nem előzmény nélküli Szabó István pályafutásában. A rendező már 1962-ben elnyerte a fesztivál legjobb rövidfilm díját Koncert című diplomafilmjével. Azóta ötször szerepelt filmjeivel a versenyprogramban, Redl ezredes című alkotása 1985-ben a zsűri díját kapta, 1986-ban pedig maga is a zsűri tagja volt.
„Ezután többször is meghívtak a filmjeimmel, és most nagyon köszönöm a fesztiválnak, hogy újra itt lehetek, és újra köszönthetem Cannes-t és köszönthetem a mozit” – mondta a rendező a vetítés előtt.
Ralph Fiennes három szerepben – egy család sorsa a történelem tükrében
A A napfény íze különlegessége, hogy Ralph Fiennes három különböző korszakban három generációt alakít ugyanazon család tagjaként. A szereplőgárda nemzetközi szinten is kiemelkedő: Jennifer Ehle, Rosemary Harris és Rachel Weisz is feltűnik a filmben. Az operatőri munkát Koltai Lajos végezte, a film producerei Andras Hamori és Robert Lantos voltak.
Az 1999-es Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott film három Európai Filmdíjat nyert – legjobb színész, legjobb forgatókönyv és legjobb operatőr kategóriákban –, és világszerte vetítették a mozikban.
Magyar filmművészet a Cannes Classics válogatásában
A Cannes Classics válogatásába bekerülni önmagában is rangot jelent. A napfény íze előtt olyan magyar klasszikusokat hívtak meg ebbe a válogatásba, mint Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem, Fábri Zoltán Körhinta, Bacsó Péter A tanú, Sára Sándor Feldobott kő, Mészáros Márta Napló gyermekeimnek és Elek Judit Sziget a szárazföldön című filmje.
A mostani meghívással Szabó István filmje lett a nyolcadik magyar alkotás, amely Cannes e presztízsprogramjába bekerülhetett.
Történelem és jelen
Szabó István a cannes-i beszélgetés során hangsúlyozta, hogy nemcsak A napfény íze, hanem más filmjei is sajnos egyre inkább aktuálissá válnak:
„A Mephisto aktuális, a Redl ezredes, ami arról szól, hogy valaki hisz egy ideológiában, és az ideológia elárulja őt, az is aktuális. Az Édes Emma, Drága Böbe, ennek a két lecsúszó tanítónőnek a története, abszolút aktuális. A Zárójelentés, az is aktuális. Erről nem én tehetek. Ez Közép-Európa.”
Szabó mondatai emlékeztetnek arra, hogy a nagy művészet időtálló. A történelmi film nemcsak múltidézés, hanem tükör is: a jelenkor számára is értelmezési keret, figyelmeztetés és kérdésfelvetés.
A A napfény íze restaurált változata Cannes-ban ismét bebizonyította, hogy a mozi – ha igazán jó – nem öregszik. Csak egyre fontosabbá válik.
