Középkori titkok nyomában – Régészeti szenzáció Vasváron
Vasváron hónapok óta tartanak a régészeti feltárások, és a munka gyümölcse már most lenyűgöző eredményeket hozott. A domonkos kolostor keleti szárnya alatt zajló ásatások célja a középkori épületrészek azonosítása, és egyre több jel utal arra, hogy valódi régészeti szenzáció körvonalazódik a Vas megyei kisváros szívében.
A kutatásokat Zágorhidi Czigány Bertalan régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza vezeti, aki hallgatóival együtt próbálja feltérképezni a kolostor eddig ismeretlen múltját. A feltárás a Vasvári Múzeum és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény együttműködésében valósul meg.
Csontvázak és barokk falak
Az ásatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy kétméteres mélységben elérték az altalajt, és sikerült feltárni a barokk korban elbontott falak alapozásait.
A lelőhelyen sorra kerülnek elő az emberi csontvázak is, amelyek arra utalnak, hogy a kolostor környezete temetkezési helyként is szolgált valamikor.
Zágorhidi Czigány Bertalan a feltárásokról nyilatkozva elmondta:
„Nem tudjuk például, hogy a kolostornégyszöget kelet felől lezáró szárnynak vannak-e középkori előzményei. A most itt álló épületrészt csak a 19. század végén, 20. század elején építették, amikor a domonkosok kibővítették a kolostort világi célokra – irodák, üzletek elhelyezésére.”
Egy különleges majolika lelet
A legújabb felfedezés egy 18–19. századi majolika lapocska, amely valószínűleg egy falra akasztható szenteltvíztartó hátlapja lehetett.
A mutatós tárgy egy modern szennyvízcső árkából került elő, és a kolostor barokk kori lépcsőházának törmelékében rejtőzött. Ez a lelet újabb bizonyíték arra, hogy a kolostor területe gazdag és többrétegű történelmi múlttal bír.
Napóleon a kolostor falán
Nem ez az első figyelemre méltó lelet a helyszínen: korábban egy falrészleten Napóleon ábrázolására bukkantak, ami szokatlan módon egyházi környezetben ritkán fordul elő.
Ez a freskórészlet, valamint az emberi maradványok arra utalnak, hogy a kolostor története nemcsak a középkorra, hanem a 18–19. századra is jelentős nyomokat hagyott.
Mi következik?
A kutatások következő szakaszában a szakemberek a pince mélyebb rétegeit és a lépcsőház körüli falmaradványokat fogják vizsgálni.
A cél, hogy rekonstruálhatóvá váljon a kolostor keleti szárnyának építéstörténete, és kiderüljön, hogy van-e közvetlen kapcsolata a középkori épületrészekkel.
A vasvári kolostor és a környező terület feltárása nemcsak helytörténeti, hanem országos jelentőséggel bírhat: a kutatók remélik, hogy a folytatás még több kérdésre választ ad majd, és segít mélyebben megérteni a domonkos rend és Vasvár múltját.
