Ezüstkincs az Árpád-kor végéről: különleges lelet Kincsesbányán
Kincsesbánya határában egy Árpád-kori magánvár területén különleges kincsleletre bukkantak a Szent István Király Múzeum szakemberei és önkéntesei, akik terepi kutatást végeztek a Vaskapu Vár Baráti Kör és a helyi közösség bevonásával.
Az Önkormányzati Kommunikációs Központ (ÖKK) közleménye szerint a leletet egy kerámiaedényben rejtették el, amelyben több száz ezüstérme lapult.
A tatárjárás utáni időszakból származó kincs
A lelet jelentőségét az adja, hogy egy bolygatatlan kincs került elő, ami az Árpád-kor végi időszakból, a tatárjárást követően származik. Az érmék közül az utolsó V. István idejéből való, így a lelet nem köthető közvetlenül IV. Béla korához, mint ahogy azt sokan várnák. A kincs tehát az Árpád-kor későbbi, stabilizálódó szakaszának gazdasági és politikai helyzetére utalhat.
A terepen eddig mintegy 120 érmét számoltak össze, amelyek az edény körül szóródtak szét. A kerámiaedényben azonban további ezüstérmék is találhatók, így a teljes lelet 300 darabnál is több érmét tartalmazhat.
Restauráció és kutatások
A leletet azonnal restaurátorműhelybe szállították, ahol szakértők anyagösszetétel-vizsgálatokat végeztek az érméken. Az érmek nagy valószínűséggel ezüstből készültek, és a szakértők szerint egykori erszény vagy szütyő tartalmát alkothatták. Döbröntey-David Szilvia fém-ötvösrestaurátor művész elmondta, hogy az összetapadt érmék között szervesanyag-maradványokat vagy lenyomatokat keresnek, amelyek további információkat adhatnak a korabeli életmódról.
Tudományos és kulturális jelentőség
Az in situ feltárás során minden részletre figyelnek a kutatók, hiszen a kincs elhelyezése, az érmék készítéstechnikája és anyagösszetétele is fontos adatokat szolgáltathat. A lelet nemcsak az Árpád-kor gazdasági viszonyaira világít rá, hanem annak történelmi és kulturális hátterét is gazdagítja.
A restaurálás után a különleges leletet a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban mutatják be a nagyközönségnek. A kutatás nem zárult le, a régészek további feltárásokat terveznek a térségben, bízva abban, hogy még több értékes lelet kerülhet elő.
Nemzetközi párhuzamok
A Kincsesbányán feltárt ezüstkincs emlékeztet a hasonló európai leletekre, például a norvégiai és dániai kincsleletekre, amelyek szintén jól megőrzött állapotban kerültek elő, és fontos adatokkal szolgáltak az adott kor pénzügyi rendszeréről. A magyar lelet azonban különleges abból a szempontból, hogy a tatárjárást követő konszolidáció időszakát dokumentálja, amely ritkábban kerül előtérbe a korabeli leletek kapcsán.
Ez a felfedezés tehát nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi tudományos élet számára is jelentőséggel bír. A kutatók további publikációkat terveznek, amelyek az Árpád-kori Magyarország gazdasági, társadalmi és politikai összefüggéseit elemzik majd.
A legfrissebb történelmi cikkek