Wolf-díjat kapott Roska Botond magyar neurobiológus. Kutatásai fókuszában a látás helyreállítása áll – olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleményében.
Roska Botondnak a 2024. évi orvosi Wolf-díjat a vak emberek látásának ontogenetikai eszközökkel történő helyreállításában elért jelentős kutatási eredményei alapján ítélték oda.
Az elismerést a tudományos közösségben a Nobel-díj előszobájaként szokták emlegetni, tekintettel arra, hogy számos Wolf-díjas kutató nyert később Nobel-díjat.
Roska Botond jelenleg a svájci Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója, a magyarországi BrainVisionCenter (BVC) alapítója és kutatója. A BVC keretében végzett magyarországi kutatásaihoz a kormány 5,2 milliárd forintos támogatást biztosított 2022 és 2024 között. Magyarországon is évek óta aktív kutatómunkát végez.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter elismerését és gratulációját fejezte ki Roska Botondnak, hiszen a magyar innováció erősítéséhez és versenyképessé tételéhez elengedhetetlen a kiváló kutatók elhivatottsága és kemény munkája.
„Ahhoz pedig, hogy a Roska Botondhoz hasonló, kiváló hazai és külföldi tehetségek kutatásaikat Magyarországon végezzék, a magyar kormány vonzó és stabil környezetet biztosít. Ezért jött létre a Kutatási Kiválósági Tanács által megújított Nemzeti Kutatási Kiválósági Program is, amely a kiváló hazai kutatók számára biztosít finanszírozást kutatásaik végzéséhez” – áll a közleményben.
A program az elmúlt évekhez képest az idén 40 százalékkal magasabb keretösszeggel indult el és jelentősen emelkedett a projektenként elnyerhető támogatási összeg is – hangsúlyozzák.
Az elmúlt években versenyképességi fordulat történt nemcsak a felsőoktatás, szakképzés, de az innováció területén is a Neumann János Programnak köszönhetően, amely összekapcsolja az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot. 2010 óta csaknem megháromszorozódott a kormányzati kutatás-fejlesztési ráfordítások összege, több mint kétszeresére nőtt a hazánkban dolgozó kutató-fejlesztők száma, és Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely úgy javított a tavalyi eredményén a 2023. évi Európai Innovációs Eredménytáblán, hogy azzal magasabb teljesítménykategóriába lépett – írják, kiemelve, hogy Magyarország ezzel a korábbi feltörekvő innovátorok helyett immár az európai innovátorok csoportjába tartozik.
„Célunk, hogy Magyarország Európa legjobb 10 innovátora között legyen 2030-ra” – áll a KIM közleményében.
Egy korábbi cikkünkben Roska Botond beszél kutatásáról
