Mivel megjelenése után nem sokkal izgatás vádjával betiltották és példányait elkobozták, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz József Attila verseskötet igen ritka darab, árveréseken ritkán szerepel – dedikált példánya pedig még ritkábban.
Ez volt a szerző negyedik verseskötete, amit a példányok begyűjtése és elkobzása előtt csak néhány napig dedikálhatott. A gyűjtők számára azonban még különlegesebbé teszi, hogy a szerző dedikációjában a címzett nevét pontatlanul írta.
A kötet címlapjára József Attila ugyanis az alábbi dedikációt írta: Pollacsek Sándornénak / szeretettel / József Attila
A történet és a példány története két szálon futott. A Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet 1931. március 21-én készült el a nyomdában – az első dedikációk tehát valószínűleg ezen a napon születhettek.
Május 6-án viszont a budapesti királyi ügyészség már elrendelte a nyomozást a kötetben található Szocialisták című vers és egy Villon-fordítás miatt – a vád sajtó útján elkövetett izgatás volt – két nappal később pedig elkobozták a nyomdai kliséket és a még fellelhető példányokat (pl. József Attilától).
A költőt először nyolc napi fogházra ítélték, majd a fellebbezést követően, egy év múlva a fellebbviteli főtárgyaláson helybenhagyták az ítéletet, viszont a büntetést három évre felfüggesztették, József Attilának nem kellett fogházba mennie. (A könyv elkobzott példányait természetesen nem kapta vissza.)
A perrel párhuzamos másik szál, hogy 1932. július 15-én a budapesti politikai rendőrség letartóztatta az illegális Magyar Kommunista Párt vezetőit, Sallai Imrét és Fürst Sándort. Mindketten statáriális bíróság elé kerültek, a baloldali értelmiség pedig akcióba kezdett, halálbüntetés ellenes szövetséget alapított, röpiratot adtak ki és aláírásokat gyűjtöttek. József Attila is szervezője és lebonyolítója lett az akciónak, ő is aláírásgyűjtésbe fogott. 1932. július 21-én kezdődött a gyűjtés, és pár nap alatt mintegy tízezren írták alá az íveket.
A két történetszál a most felbukkant példányban és annak dedikációjában ér össze, ugyanis József Attila aláírásgyűjtő ívéből tudható (aláírta többek között az író Nagy Lajos és Gelléri Andor Endre), hogy az 28-an írták alá, köztük negyedik helyen a dedikáció címzettje: „dr. Pollatschek Sándorné, VI. Landau u. 4 I 4”.
A címzettről nem sokat tudunk, de József Attila ismerhette, mivel az ívből az is kiderül, hogy az elsők között fordult hozzá, vagy Pollatschek Sándorné éppen olyan környezetben tartózkodott – Nagy Lajos vagy Gelléri társaságában –, ahol József Attila aláírásokat gyűjtött.
József Attila tehát feltehetően ekkor, vagy nem sokkal ez után adhatott egy dedikált példányt az ívét aláíró hölgynek – de a nevét eltévesztve.
Erre némi magyarázat lehet, hogy az igencsak kiterjedt és szétágazó Pollacsek/Pollatschek/Pollatsek stb. Polányi családnak József Attila adatolhatóan a Pollacsek/Polányi ágával volt a legközelebbi kapcsolatban. Polányi Cecil, azaz „Cecil mama” művész-értelmiségi, ellenkulturális bázis szalonjában (Ferenciek tere 9.) ő maga is többször megfordult, de ide járt korábban többek közt Szabó Ervin, Jászi Oszkár, Balázs Béla, Lesznai Anna, Illyés Gyula.
Cecil mama férjezett nevén Pollacsek Mihályné volt – az ő gyerekei magyarosították nevüket Polányira, mint például a később emigrált és világhírűvé lett Polányi Károly és Mihály. (És ebbe a családba tartozott, a következő generációban, Cecil mama unokái közül az a két hölgy, akinek József Attila adott a Döntsd a tőkét kötetből:
„Polányi Eszternek és Verának igaz szeretettel. Bp. 1931. márc. 30. József Attila” )
Bizonyosan a Pollacsek névalak ilyetén közelsége miatt téveszthette el a költő Pollatschek Lili (a későbbi Bródy Lili festőnő) nevét is egy Nincsen apám se anyám-dedikációban – itt a helyesen írt tulajdonosi névbejegyzés bizonyítja a címzett személyét és a tévesztést.
A ritka példány jelenleg vezeti az Antikvárium.hu aktuális 22. dedikált könyvek és kéziratok aukcióját.
