A téma a közeljövő talán egyik legsúlyosabb egészségügyi válsága: a kórokozók világszerte ellenállóbbak lesznek a gyógyszerkészítményekkel szemben, sőt a hatásukra még fertőzőbbé is válhatnak. Pál Csaba negyedszer nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását melynek kapcsán a sikeres pályázat részleteiről, a szuperbaktériumokról, a hatásos antibiotikumok ismérveiről, illetve a kozmetikumok és az állattenyésztés a globális problémára gyakorolt szerepéről beszélt az MTA-nak adott interjúban.
Az Európai Unió legjelentősebb, felfedező kutatásokat támogató szervezetének zsűrije a vezető kutatóknak szóló Advanced Grant kategóriában ítélte támogatásra érdemesnek Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójának pályázatát. A kutató az eddigi eredményeikről, illetve az uniós szervezet támogatásával megvalósuló ötéves programról beszélt, miután elmondta, a jövő nem sok jóval kecsegtet ebben a témában.
Az akadémikus biológus szerint az eddig kirajzolódó kép több mint aggasztó, hiszen a korábbi vizsgálatok alatt a szerek többségével szemben szinte azonnal ellenállóvá váltak a kórokozók, illetve már eleve is jelen volt ez a képességük a természetben. Az eddig folytatott és a jövőbeli vizsgálatok azért fontosak, mert a segíthetnek felismerni, és megtalálni, hogy mi teszi működőképessé az antibiotikumokat, akár tartósan is.
Az előzetes eredmények viszont arra utalnak, hogy az új antibiotikumok egy része nem csak hogy hosszú távon hatástalan lesz, de még veszélyessé is válhatnak, mert olyan baktériumokat hoznak létre, amelyek amellett, hogy ellenállóak, még a fertőzőképességük is nagyobb. Az előző 10-15 év kutatásai arról szóltak, hogy Pál Csaba és kutatótársai olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel gyors és rutinszerű módon tudják feltérképezni a kórokozók ellenálló képességét.
Az eddig bevált modell szerint mindig újabb antibiotikumokat vetnek be a gyártók, ha már nem elég hatékonyak, jöhet a következő, de ez folytonos versenyfutást eredményez, valamint óriási gazdasági terhet jelent.
Mindemellett ez a típusú eltúlzott antibiotikum-használat a jövőbeli fejlesztéseket is megnehezíti, hiszen a kísérletek során nem ritka, hogy a régi antibiotikumok ellen kialakult ellenállás bizonyos mértékben már az új, még be sem vezetett készítményekkel szemben is létezik, pedig a kórokozók még nem is találkozhattak a velük – magyarázta a kutató.
Pál Csaba ennek dacára kiemeli, a mostani helyzetért nem egyedül a felelőtlen antibiotikum használat okolható, hiszen egészen más típusú szerek és stresszfaktorok kialakíthatják a baktériumok ellenálló képességét.
A teljes interjú ide kattintva olvasható.
