Magyarországon teljes művészeti és kulturális szabadság van, mindenki saját kívánságának megfelelő előadásokat tarthat, az állam nem kíván semmit korlátozni – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a készülő, új kulturális törvénytervezetről az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán.
Csák János a törvénnyel kapcsolatban megjelent kritikákat infantilisnak minősítette és azok kapcsán leszögezte: az Aczél György-féle „tűrt, tiltott, támogatott” idők már nagyon régen elmúltak. A minisztérium nem kíván sem központosítani, sem központi utasításokat adni a különböző kulturális intézményeknek – tette hozzá.
Az a törekvésük, hogy az új törvény tájékozódási lehetőséget biztosítson mindenki számára, aki „be akar jönni a kulturális közfeladat-ellátásba” – fogalmazott Csák János.
Kiemelte: az állam közfeladat-ellátási tevékenységéhez szükség van arra, hogy a különböző művészeti ágakat olyan szabályozással, irányítási, módszertani, személyi, továbbképzési rendszerrel lássák el, amely mindenütt egységes. „Ez történik most” – fogalmazott.
Az új kulturális törvény többek között arról is újszerűen fog rendelkezni, hogy hogyan kell kiválasztani egy kulturális intézményvezetőt, valamint hogy milyen módszertani továbbképzéseket kell vállalnia – hangsúlyozta a miniszter.
Az új törvény öt, már meghaladottá vált törvényt és tizenhat kormányrendeletet fog megszüntetni – mondta Csák János.
A kulturális források regionális elosztásával kapcsolatban a miniszter kiemelte: korábban ezek nyolcvan százalékban budapesti, húsz százalékban pedig vidéki kulturális intézményeknek jutottak. Az arányosság elve ma már azonban sokkal jobban érvényesül, hiszen napjainkban körülbelül a juttatások kétharmada kerül Budapestre, egyharmada pedig vidékre.
A tárcavezető célként jelölte meg, hogy a 173 járási központban mindenhol elérhető legyen a kulturális kínálat: ebben a kultúrstratégiai intézményeknek kiemelkedő feladatuk lesz.
Az új kulturális törvényt elsősorban a 2019-es Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvény által meghatározott, mintegy húsz kultúrstratégiai intézmény, többek között a Nemzeti Színház, a Hagyományok Háza, a Fővárosi Nagycirkusz, a Néprajzi Múzeum, valamint a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum véleményezi – jegyezte meg a miniszter.
Az új törvény következtében egységes, átlátható és arányos rendszer fog kialakulni a kulturális területen a széleskörű egyeztetéseket követően.
Ennek a kormányzatnak a kulturális programja „a zsidó-keresztény kultúrkör hagyományainak a megőrzése és a jövőnek való átadása” – mondta Csák János, aki felidézte, hogy a magyar állam a GDP egy százalékát, azaz az európai uniós átlag dupláját költi kulturális közfeladat-ellátásra.
Ezt az előbbi program alapján kell elosztani, nem pedig nyers lobbizási tevékenységek alapján – hangsúlyozta a miniszter.
„Hűségesek vagyunk Hamvas Bélához, Klebelsberg Kunóhoz, Babits Mihályhoz” – fogalmazott Csák János, hozzátéve, hogy a kulturális tárca új intézmények felállítása helyett a jövőben inkább kiemelkedő produkcióknak, projekteknek fog támogatást nyújtani.
Célként jelölte meg, hogy a kulturális szféra a jövőben hálózatosan működjön, ahol a különböző kulturális intézmények között együttműködés valósul meg. A miniszter erre jó példaként említette a Magyar Géniusz Programot.
A tárcavezető hangsúlyozta a mecenatúra szükségességét, kiemelve a Szimpózium Szalon jelentőségét, melynek célja, hogy az üzleti szektor képviselőit összehozza a kulturális szféra szereplőivel.
A felsőoktatásról szólva kiemelte: egyértelműen nőtt a magyar felsőoktatás minősége az utóbbi években, amit az igazol, hogy jelenleg a felsőoktatási intézmények hallgatóinak körülbelül 14 százaléka külföldi diák, ezzel az adattal pedig a világ élvonalába került Magyarország.
„A rendszerünk nagyon vonzó” – jegyezte meg, kiemelve, hogy a jövőben tovább kell javítani a felsőoktatási intézmények tudományos teljesítményét, többek között növelni kell a publikációk számát a legnagyobb presztízsű folyóiratokban, valamint a különböző egyetemek közötti kutatási együttműködések számát is.
Mindenki előtt nyitva áll az ajtó, hogy az állami vagy a modellváltott egyetemi rendszert választja – szögezte le a miniszter, aki hozzátette, hogy a modellváltott egyetemek ugyanakkor nagy fokú szuverenitást kaptak és nem kívánnak ismét állami egyetemmé válni.
