Arra gondoltam, hogy ha egy ilyen olajfa lenne a kertemben, akkor gyakran üldögélnék a társaságában és megpróbálnék jól figyelni arra, amire tanít – írja Perintfalvi Rita Publik Facebook-oldalán.
És az alábbiak jutottak még róla eszébe:
Tegnap egy olajfa-ligetben jártam a Balaton közelében, ahol beleszerettem ebbe a csodálatos példányba. Szinte hitetlen, hogy ez a fa már 300 évnyi történelmet látott, s annak ellenére, hogy a béke szimbóluma mennyi békétlenség, gyűlölködés és háború tanúja lehetett. Spanyolországból érkezett hazánkba, mondhatjuk a klímaválság előli „menekültként”.
Ugyanis ahol eddig élt, már olyan a nyári forróság és szárazság, hogy elpusztulna. Milyen végtelenül szomorú belegondolni abba, hogy ezt is mi emberek okoztuk, miközben ez a fa az eddigi 300 évében csak állt békésen és kísérte szelíden mindazt, amit az emberek műveltek körülötte. Azt, amikor szerették, s azt is, amikor kínozták, halálra adták egymást. Teljesen értelmetlen és hiábavaló módon. Csak a hatalom beteg és torz akarása miatt. De ez a fa csak állt ott, néma tanúja lett minden szépségnek és minden kegyetlenségnek, ami körülvette. S valahogy mégis csak bölcsesség árad belőle és megnyugtató energia. Amikor az ember végig pásztázza a tekintetével méltóságteljesen göcsörtös törzsét, szinte maga előtt látja az emberiség történelmét.
Arra gondoltam, hogy ha egy ilyen olajfa lenne a kertemben, akkor gyakran üldögélnék a társaságában és megpróbálnék jól figyelni arra, amire tanít. Milyen döbbenetes, hogy éppen azt, amire az ember lelke a legmélyebben vágyik, vette el tőlünk is a hatalom: a békét. Azt hiszem a leginkább égbekiáltó bűnt az olyan hatalmak követik el, akik az emberek legalantasabb ösztöneire játszanak és csak azért, hogy nekik mindenük meglegyen, legfőképpen a korlátlan hatalom, képesek az embert a másik farkasává tenni. Hol gyilk0s háborúba hajszolják őket mindenféle torz ideológia nevében, hol polgárháb0rúba, amikor a propaganda jelöli ki az aznapi ellenséget, akit gyűlölni kell, nehogy a valódi felelős ellen forduljon a nép.
Magyarországon a gyűlöletpropagandát csúcsra járatták a rogáni moslékgyárban és most úgy tűnik, hogy az emberek jó része számára eljött a pillanat, amikor úgy érzik, nem kérnek többet a gyűlölettel való etetésből. És valódi táplálékra vágynak. Hosszútávon képtelenség békétlenségben és állandó háb0rús készültségben élni. Mert az ember lelke szomjazza a békét.
Persze a valódit, nem annak hamisan eltorzított politikai megbecstelenítését. A valódi béke mindig abból fakad, hogy az ember rendben van önmagával. Hogy szereti és tiszteli önmagát, akárcsak ez az olajfa. És akkor a lelke, még ha sok-sok göcsörtösséggel is lesz teli, nem fogja szomjazni azt, hogy valaki mást gyűlöljön csupán azért, mert önmagát képtelen szeretni.
Sok mindent lehet tanulni ettől az olajfától, hiszen jóval öregebb nálunk. Olyan jó lenne, ha az emberek a korral bölcsebbek és nem egyre keserűbbek lennének. Mert akkor lenne reményük arra, hogy egyszer ők is boldogok lehetnek.
Perintfalvi Rita korábbi írásai