Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
A több belvárosi utcával együtt felújítás alatt álló Bolyai utcát olyan egyedi megoldással burkolta a kivitelező cég, mely a tér görbületét idézi.
„Egy egyedi, játékos megoldásról van szó (..), tisztelgés Bolyai munkássága előtt, pont abban a kolozsvári belvárosi utcában, ahol a matematikus született” – nyilatkozta pénteken a kivitelezés kapcsán Oláh Emese kolozsvári alpolgármester.
A látványos megoldásra a helyi Szabadság napilap hívta fel elsőként a figyelmet. Rácz Béla Gergely, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kolozsvári önkormányzati képviselője, frakcióvezetője a közösségi médiában terjedő képekhez fűzött hozzászólásában mutatott rá, hogy szándékos megoldásról van szó.
Mint magyarázta, amit a járókelő lát, „játék a térrel”, utalás Bolyai János és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij paradigmaváltó geometriaelméletére, a hiperbolikus geometriára.
„Hátha majd ez alapján mesélik Bolyaiék történetét abban az utcában járva” – jegyezte meg a politikus.
A város más nagy szülöttjével, például Hunyadi Mátyással ellentétben Bolyai János neve kevésbé ismert az erdélyi városban, szülőházát is inkább csak a helyi magyarság ismeri.
A Főtér közelében található Bolyai utcát több belvárosi utcával együtt sétálóövezetté alakítja a városvezetés, a felújítási munkálatoknak – melyek határidejét már többször meg kellett hosszabbítani – április végére kell elkészülni.
Bolyai János (1802-1860) világhírű erdélyi matematikus 200 éve írt híres „temesvári levelében” számolt be apjának, Bolyai Farkasnak egy új geometriai rendszer, a nemeuklidészi geometria kidolgozásáról. A szakma szerint felfedezésével hozzájárult a tér felfogásának megváltozásához, megnyitotta a kaput a 20. század fizikai elméletei számára, és ezáltal jelentősen hozzájárult a modern matematika 19-20. századi fejlődéséhez.
A párhuzamossági axiómát ugyanabban az időben Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij orosz matematikus is kutatta, mindkettőjüket a nemeuklideszi geometria megteremtőjeként ismerik, melyet ma a legtöbb helyen már Bolyai-Lebocsevszkij-geometriaként említenek.
