Az Art and Antique Budapest kiállítás és vásár utolsó napján bejártuk a Bálna mind az 5 ezer négyzetméterét, ahol a 40 galéria, aukciósház és műkereskedő állította ki reprezentatív anyagát, ki kevesebbet, ki többet.
Bő másfél óra állt rendelkezésünkre, hogy tájékozódjunk, de aki órákat el tud tölteni egy festmény előtt, annak talán a négy nap sem volt elég. Az kiderült számunkra is, hogy a sebesség és élmény egymással fordítottan arányos, befogadni ekkora képmennyiséget klasszikustól a legmodernebb kortárs művekig szinte lehetetlen.
Éppen ezért fényképekkel szemezgettünk a legjobban fotózható képek között, nyilván nem stúdióminőségben, ezért a sötétebb tónusú, kevésbé megvilágított alkotások eleve kiestek a felhozatalból.
A vasárnap délelőtt külön érdekessége volt, hogy többen bekapcsolódtak a vezetett művészettörténeti előadásba, ahol nem csak a festmények aktuális megítéléséről tájékozódhattak, hanem voltak ott képkeretező tájékoztatók, berber szőnyegek, meghökkentő szobrok, és némelyik kiállítótérben előbukkant a Bálna ablakán át a hömpölygő Duna, amely jótékony kontrasztot teremtett festett és mozgó valóság között.
A szakmai megítélés szerint a képvásárlók rejtőzködőek, nem szeretik a nagy nyilvánosságot, ezért aki azzal a szándékkal is járta a termeket, hogy részese lehessen egy vásárlási aktusnak, annak inkább a nyilvános aukciók terében érdemes tájékozódni.
Fotóinkat lentebb találhatód, de ha még több helyszíni képet néznél, akkor az Art and Antique weboldalán találsz.
Hogy a kiállítók szemszögéből is lássuk az Art and Antiqoue-ot, megkérdeztük a Faur Zsófi Galéria tulajdonosát, milyen volt az idei vásár.
Egy galéria működésében mit jelent az idén 40 képzőművészettel foglalkozó cég közös megjelenése, min változtat és min nem?
A galéria működésének évek óta része, hogy részt vegyen azokon a bejáratott, sok művészeti szereplőt felvonultató kiállításokon és vásárokon, amelyeket fontosnak tart a piaci megjelenés szempontjából, ilyen az Art&Antique vásár is a Bálna Budapestben. Ezeken a helyszíneken olyan közönséget tudnak elérni és bevonni a művészeti galériák, akikkel adott esetben máshol nem találkoznak.
A galériabelihez képest hogyan történnek a vásárlások?
A vevők ezeken a vásárokon nyitottabbak, ugyanakkor a vásárlások fókuszáltabbak tudnak lenni. Mivel szinte minden galéria kvázi egy több művészből, sokféle alkotásból álló csoportos kiállítást installál ilyenkor, szélesebb a választék, a látogatók egyetlen helyszínen tudják felmérni, hogy kik/mik azok, amelyek az érdeklődésükre számot tartanak. Az is előfordul, hogy az elköteleződés egy-egy művész vagy műtárgy iránt a vásáron születik meg, de maga a vásárlás csak később realizálódik a galériában.
Milyen eredménnyel zárult az online aukció? Mit vártak és mi jött be?
Nem vettünk részt idén az online aukción, így nem tudunk információval szolgálni.
Elég hosszú a 4 nap vagy hatékonyabb lenne egy hosszabb vásár?
Hosszú évek tapasztalata az, hogy elegendő a 4 nap, ezen belül a családi programra érkező nézelődők mellett a komolyabb érdeklődők, valamint a szakmai látogatók is meg tudják találni azt az idősávot, amikor kilátogatnak a vásárra.
Ez volt a 6. vásár, az évek alatt milyen tapasztalatok épültek, hogyan változott történetében?
Talán az idei vásár annyiban volt más, hogy a bútor- és tárgykultúra kevésbé képviseltette magát, ez hiányzott. A kortárs képzőművészet túlsúlya látszott inkább, ami miatt kevésbé vált el ez a vásár a tavaly ősszel első alkalommal szervezett Budapest Contemporary vásártól, amelynek elsődlegesen ez volt a célja. Mindig jót tesz a vásároknak a nagyobb merítés, a szélesebb spektrum, az Art&Antique esetében is.
A vásár közösségépítési folyamata egyértelmű vagy azért itt is működik a versenyhelyzet a résztvevők között?
Nincs igazán versenyhelyzet a jelenlévő szereplők között, inkább a barátságos hangulat a jellemző. Egy-egy jó koncepcióval és művészkörrel érkező galéria mindig megtalálja a maga érdeklődő közönségét.
Az elmúlt 10-15 évben változtak-e a galériák működési lehetőségei, van-e valamilyen tendencia?
Több változás is lezajlott az elmúlt 10-15 évben, melyek nem voltak kedvezőek a galériák működését tekintve. A nemzetközi vásárok megnövekedett többletköltsége és a rengeteg bizonytalansági tényező, ami a vásárokra való kijutást és részvételt övezte az elmúlt években, nem volt a piacra jó hatással, és a nemzetközi környezetben az ilyen irányú személyes jelenlét jelentőségét is megkérdőjelezte. Teljesen mások a lehetőségek most, mint akár 10 évvel ezelőtt.
A művészettörténet kikerült az alaptantervből. Mit gondolsz erről?
Rendkívül károsnak gondolom a művészettörténet tanításának elmaradását, mert abban hiszünk, hogy a fiatal generációnál lehet és érdemes elkezdeni a művészet iránti nyitottság, fogékonyság, érdeklődés megteremtését.
