Kalandregény a kamasz Jézusról

Nógrádi Gábor: Akit keresnek: Jesua, Móra Könyvkiadó, 2024.

Jézus gyerekkoráról nem sokat tudunk a Biblia alapján, egyedül Lukács evangélista ír le néhány gyerekkori eseményt. Miért ne lehetne akkor írni erről az időszakról egy regényt? Nógrádi a bibliai alapokra támaszkodva létrehozott egy izgalmas fiktív történetet a kamasz Jézusról, Jánosról és a családjukról. A bibliai szereplők köré épített egy feszültségekkel és izgalmakkal teli kalandos történetet.

13 évvel Jézus születése után ismét megjelenik a fényes betlehemi csillag az égen, ami az ifjabb Heródes királyt aggodalommal tölti el és parancsba adja katonáinak, hogy találják meg azt az egy gyereket, aki anno túlélte a betlehemi mészárlást, amikor apja, az idősebb Heródes parancsba adta, hogy minden két éven aluli gyermeket öljenek meg Betlehemben.

A regényben többször is előkerül a Biblia egyik legvéresebb mészárlása, a betlehemi csecsemők kivégzése. Hátborzongató élmény alaposabban belegondolni a véres eseménybe, ami a Bibliában csak röviden jelenik meg.

A könyv a 13 éves Jesuáról, Jézusról szól, de a regényben sokkal inkább a Messiás emberi mivolta domborodik ki. Nógrádi Gábor új könyvében kamaszokról ír kamaszoknak. Egy fiút látunk, aki kissé kilóg a társai közül, aki valahogy más. Máshogy beszél, máshogy gondolkozik, a különlegessége sokakat vonz, sokakban pedig félelmet ébreszt.

A regénybeli Jézust nem ismerhetjük az evangéliumok alapján, ott ugyanis alig találunk valamit a gyerek- és fiatalkoráról, ugyanakkor a kicsi Jesua a könyvben is képviseli az evangéliumi gondolatokat: a békét, az agresszió teljes elutasítását, a gyógyítás képességét, a feltétel nélküli elfogadást és szeretetet.

A regény nyelve modern, a benne szereplő gyerekek nem sokban különböznek a maiaktól. Kíváncsiak, bandáznak, játszanak, féltékenyek, szerelmesek. Bár a szereplők nagyon mainak tűnnek, a környezet teljesen autentikus, Nógrádi Gábor hatalmas tudásanyagot is átad a történetmesélés közben. Sokat megtudhatunk a zsidó nép hagyományairól, a törvénytisztelet szabályairól, étkezési és kulturális szokásaikról és a korabeli társadalmi berendezkedésről. Az író kalandos történetbe csomagolva tanítja is az olvasóit. Például, amikor a két katona a határban telepedik le és vacsora után néz, akkor megismerhetjük a zsidók szokásait a jövevényekkel kapcsolatosan:

Mellettük gyümölcsös zöldellt, ezért a vacsorával nem volt gond. A zsidó Mózes törvénye szerint ugyanis a termő föld szélét nem szabad learatni, és a kertek oldalsó fáinak lelógó ágairól sem szabad leszedni a narancsot, fügét. Az így megmaradó termés, gyümölcs a szegényeké meg a jövevényeké.

Egy nemrégiben megjelent interjúban az író regényeinek tanító rétegéről ezt mondja:

„Miután én alapvetően egyfajta tanítónak tartom magam, azzal a főhőssel kell tanítanom, akivel a legdinamikusabban tudom ezt tenni. Ki ez? Jézus. Ő az, akinek hatalmas küldetése volt és van, aki különös gyerek, akit gyerekkorában talán csúfoltak, és a vele egykorúak talán bántottak is. Ő az, akit miután nagyon sokan ismernek, nagyon sokan figyelnek rá.”

A regény egyszerre emelkedett és hétköznapi is, megjelennek benne a bibliai tanítások, közérthető nyelven, könnyedén átérezhető szituációkba ágyazva. Közben pedig számos apró hétköznapi és humoros elem is gazdagítja a történetet. Például János így kommenteli, amikor Mária túlságosan aggódik Jesuáért:

– Az anyám sem csinál ilyen cirkuszt! – mondta János.
– Pedig ő szokott, ha felbőszítem. Tombol, mint Mózes, amikor lejött a hegyről a kőtáblákkal, és ott találta az aranyborjút. Tör­zúz, és visszaküld oda, ahonnan jöttem. Vagyis saját magába.

Az ókori Názáret mesés világa, Jézus és családjának kalandos története a MÓRA Plusz sorozatban jelent meg, bátran adhatjuk 12 éven felüli gyerekek kezébe.

Itt beleolvashatsz a könyvbe!: Akit keresnek: Jesua

A Móra kiadó korábbi könyveiről

Megosztás: