Magasmentés címmel került a mozikba Fésős András filmje múlt év novemberében. Az akciókkal teli történet különleges helyszínekre visz, és Budapestet is új nézőpontból láttatja. Mindezt egy elgondolkodtató történet mentén teszi, melynek középpontjában egy speciális munkát végző tűzoltó áll, aki úgy tűnik, csak épp saját magát nem tudja megmenteni magánélete problémáitól, miközben az a hivatása, hogy öngyilkosságra készülő embereket hozzon le a magasból.
Megdöbbentőek a magyarországi öngyilkossági statisztikai számok. A legfrissebb adatok szerint évente mintegy harminc-negyvenezer ember kísérli meg, hogy véget vessen az életének. Még belegondolni is szörnyű, hogy egy napra mintegy százötven kísérlet esik, és ha nincs kéznél éppen szakszerű segítség, akkor a döntés véglegessé, a kísérlet pedig befejezetté válik.
Az életkor is rendkívüli változatosságot mutat, az egészen fiataloktól az idős emberekig mindenki érintett. Nézzünk magunkba, foglalkozunk ezzel a témával szűkebb-tágabb környezetünkben eleget? Megteszünk-e mindent, ha észleljük valakin a veszélyes gondolatokat vagy inkább elfordítjuk a fejünket? Tudjuk-e egyáltalán, hogy mit kellene észrevennünk?
Fésős András filmjében az öngyilkosságra készülő emberek hangulatát biztosan nem segíti, hogy egy olyan időszak érkezik meg Budapestre, amikor folyamatosan, reménytelenül megállíthatatlanul zuhog az eső. Ettől a város borongósan szürke, minden nedves, és a napfény sehogyan sem akar megérkezni. A történéseket követve újabb és újabb kérdésekkel találjuk szembe magunkat.
Főszereplőnkről, aki ezer százalékosan végzi a munkáját és igyekszik mindenkit lehozni a magasból, egy idő után kiderül, hogy tulajdonképpen semmilyen pszichológia felvértezéssel nem rendelkezik a feladatához, egy pszichológussal való kikényszerített beszélgetés során kezdik elmagyarázni neki, hogy egyáltalán milyen csoportokba sorolhatóak azok az emberek, akik felmásznak az épületekre, és le akarják vetni onnan magukat. A férfi mégis remekül ellátja a feladatát, igyekszik a lehető legtermészetesebb módon beszélni és mindössze pár perce van arra, hogy jobb belátásra bírja a kétségbeesett vagy éppen nagyon is elszánt embereket.
Első látásra talán meglepő, hogy a figurát Fésős egy külföldi színésszel, Bogdan Dumitrache-val játszatja el, akinek Kardos Róbert kölcsönzi kiválóan a hangját. A rendező egy interjúban elmondta, hogy olyan alkatú színészt keresett a szerepre, aki már külső vonásaiban is hozza a figurát, nem kell különösebben játszania, ezért esett a választása Dumitrache-ra. Valóban teljesen hiteles külsővel rendelkezik, ahogyan a játéka is az.
A Magasmentés elkényeztet minket a többi szereplőt illetően is. Cserhalmi György a pszichológus illetve a stáblista szerint a túsztárgyaló szerepében, Schneider Zoltán a tűzoltó főnöke, Joó százados szerepében alakít emlékezeteset. Hegedűs D. Géza és Bánfalvi Eszter is a nagyágyúk csapatát erősíti.
Építéseken álló tornyokat ugyanúgy kiválasztanak Fésős szereplői végzetes tettükhöz, mint a Szabadság-hidat, mely kissé ikonikussá is válik a történet során. Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, biztosan rendben van-e az, hogy – legalábbis a film ábrázolási módja szerint – mindenféle segédeszköz nélkül aránylag könnyedén lehet feljutni olyan pontjaira, ahonnan az ugrás már végzetes lehet.
A mentésjeleneteknél nem statisztákkal, hanem valóban tűzoltókkal dolgoztak, így teljesen hiteles az események ábrázolása. A magasban zajló jeleneteknél biztosítókötelekkel dolgoztak, hogy a színészek teljes biztonságban érezhessék magukat. A rendező elmondása szerint szerencsére sikerült a főszereplőt lebeszélni arról a tervéről, ahogy az egyik jelenetben először kérte, hogy mellőzzék a kötelet. A biztonsági eszközök képkockákról való eltüntetése sok többletmunkát okozott a gyártóknak, de a biztonság szempontját tartották mindennél fontosabbnak.
A személyes tragédiák mellett zajlik egy apa-fiú kapcsolat drámája is, amelyben Börcsök Olivér válik Dumitrache partnerévé. Kibontakozik a történetből, hogy főhősünk bizony menekül személyes tragédiái elől, nem tud megbirkózni felesége halálával, és képtelen egy működtethető kapcsolatot kialakítani a fiával. Nézzük, mit mondott erről Bogdan Dumitrache a Magyar Narancs interjújában:
„Nem tekintettem Félixre szuperhősként – ő ugyanis inkább csak a kívülállók szemében az. Egy apát játszottam, aki egyben egy nagyon zavart ember is a múltja egy sötét foltja miatt. Egy olyan személy, aki folyamatosan megkérdőjelezi magát a különböző szerepeiben, legyen az a szülői vagy a tűzoltói. Hozzám különben is közel állnak az efféle csirke-hősök; azok, akik pusztán félelemből hajtanak végre hősies dolgokat. Ha te vagy Superman és mindenre képes vagy, az unalmas. De itt van Félix: ő maga is fél, tudja, hogy veszélyben van az élete, reszket, de mégis teszi a dolgát – azért, mert félti a fiát, félti a rá bízott emberéleteket. Ez az, ami igazán izgalmas benne.”
Kisiklott emberi sorsokon, egyéni drámákon vezet át az alkotás, amelyek mégsem terhelik túl a nézőt, mert annyira változatos történések, akciók követik egymást, hogy ezeken leginkább utólag van lehetőségünk elgondolkodni. Az elmúlt idők mozis tapasztalatai alapján jó látni, hogy egyre izgalmasabb, akciódúsabb magyar filmek kerülnek a mozikba, a Magasmentés mindenképp ennek az új vonásokat mutató szériának egy kiemelkedő darabja.
A filmről írtuk korábban:
Cserhalmi György, Hegedűs D. Géza és Kovács Lajos együtt játszik a Magasmentés című filmben
