Vasárnap este a cimbalom semmihez sem hasonlítható, jól ismert, mégis folyton meglepetéseket tartogató zengése tölti meg a Müpa Bartók Béla Nemzeti hangversenytermét. A Zeneakadémia legendás tanára hét fiatal cimbalomművészt mutat be a Balogh Kálmán és a jövő cimbalmosai című esten, majd ő maga is megcsillogtatja lélegzetelállító tehetségét Zimber Ferenc és Szabó Dániel társaságában, a nemrég megalakult Cimbalmos Trió formációval.
Balogh Kálmán rendre a világ legfontosabb koncerttermeibe, például az amszterdami Concertgebouw-ba, a New York-i Carnegie Hallba és a londoni Elizabeth Hallba viszi el a magyar népzenét. A nagy múltú zenészcsaládból származó cimbalomművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékén tanít, emellett a klasszikus zene, a népzene, a jazz és a világzene területén is otthonosan mozog. Most itthon, a Müpában mutatja be varázslatos hangszerét és növendékeit, a jövő cimbalmosait.
Amikor külföldi zenész ismerősök érkeznek látogatóba, gyakran megkérnek, hogy menjünk el egy olyan étterembe, ahol élőben lehet cigányzenét hallani. A rangos külföldi zeneakadémiákon végzett hangszeres művészek ilyenkor lebilincselve szokták figyelni a vonósokat: dicsérik a hibátlan intonációt, az elképesztő technikát és azt a könnyedséget, ahogy a muzsikusok a hangszerükkel bánnak, és ámulnak a klarinét sokszínű, könnyed futamain. De amikor tényleg nem találnak szavakat, az az a pillanat, amikor a cimbalom belekezd boszorkányos szólójába.
Egyértelmű, hogy minden hangszeren nehéz igazán jól játszani, de a cimbalomjáték már ránézésre szürreálisnak tűnik. Külső szemlélőként tényleg felfoghatatlan, hogy hogyan képes a kis, filccel borított verő eligazodni a húrcsoportok (illetve cimbalmos nyelven „húrkórusok”) között. A magyar étterembe látogató külföldi zenészek nem hisznek a szemüknek és fülüknek. Pláne, amikor meghallják, hogy a cigányzenészek pár évtizeddel ezelőtt még mindenféle intézményi képzés nélkül, apáról fiúra (vagy éppen anyáról leányra, hiszen a leghíresebb cimbalmosok között is kifejezetten sok nő van) szállva sajátították el ezt a lenyűgöző tudást.
De ugyanez az ámulattal vegyes lelkesedés keríti hatalmába a közönséget is azokon a koncerteken, amelyeken például Liszt 2. magyar rapszódiájának cimbalmos változata hangzik el – pár hete például a római Santa Cecilia koncertterem és New York-i Carnegie Hall közönsége hallgatta (és nézte!) lélegzet-visszafojtva Lisztes Jenő lehengerlően virtuóz előadásában ezt a frenetikus hatású művet, és utána persze nem maradt el az ováció.
A külföldi zenehallgatókból tehát ámulatot és csodálattal vegyes rajongást vált ki ez a hangszer, nekünk, magyaroknak pedig gyakran valami különleges érzelmet pendít meg a szívünkben. „A magyar úgy érezte, hogy érzelemvilágának vannak olyan sajátos elemei, amelyeket semmiféle hangszer sem adhat vissza oly melegen, híven és közvetlenül, mint a czimbalom. És ezért, bár a zongorát is elfogadta hangszernek, a czimbalmot egyre jobban megszerette” – írta Schunda Vencel József hangszerészmester, a modern pedálcimbalom megalkotója A Czimbalom története című könyvében.
És hát tényleg nagyon megszerettük. A 19. században a függetlenségre vágyó magyarság zenei jelképévé vált. Erkel Ferenc Bánk bánjában fontos és szimbolikus szerepet kapott, majd Liszt mellett Kodály, Eötvös és Kurtág is komponált cimbalomra. „A czimbalom […] váltja föl zengő szóra a magyar ember örömét, bánatát. A czimbalom úgy követi a mi vérünk keringését, úgy simul oda a magyar néplélekhez, mint kívüle alig egy-két hangszer” – lelkendezett könyvében Schunda. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy 2015-ben hungarikummá nyilvánították a cimbalmot.
A Zeneakadémián 1890 óta létezik cimbalomtanszék, amely az ötvenes években – a legendás Rácz Aladár halála után – rövid időre megszűnt, de a hatvanas évektől ismét működik, és cimbalomművészek generációit indította útnak. Most már klasszikus és népzenei cimbalmot is lehet itt hallgatni – Balogh Kálmán keze alól évente kerülnek ki a tehetségesebbnél tehetségesebb népi cimbalmosok.
A Balogh Kálmán és a jövő cimbalmosai című előadásra a Müpa Világraszóló című sorozatának keretében kerül sor vasárnap, november 26-án, ahol a magyar népzene mellett román népi dallamok, jazzimprovizációk és meglepetések is várják a közönséget.
