Nádas György volt Szatmári Róbert vendége a radiocafé Enyhe katarzis műsorában és podcastjében, ahogyan az már lenni szokott, a zene érintésével számos téma előkerült a humorista múltjából és jelenéből. Szó esett a Markos-Nádas duó megalakításáról, a 80-as évek bohém korszakáról, arról, hogy miért ural ma mindent a stand-up, a tehetséges és a kevésbé tehetséges előadókról, arról, hogy mennyire érdemes és kell ma bátornak lenni egy humoristának és természetesen beszélgettek Hofiról is.
Nádas György szerint Hofi Géza nem volt szelep a szocializmusban, ilyen alapon akkor mindenki más is az volt.
„Még egy szép zene is szelep, mert addig sem gondolunk arra, hogy be kell fizetni a csekket.” – tette hozzá a humorista.
„Imádom Bödőcs Tibort, de én már nem mernék ilyet csinálni. Nem vagyok ilyen bátor.” – mondja a műsor egy pontján Nádas. Szatmári ekkor megkérdezi, hogy fél-e valamitől.
„Igen, persze. Miért, változik valami, akkor, ha nekimegyünk mindennek? Én elsősorban már csak azért csinálom, hogy jól érezzem magam.” – teszi hozzá.
A teljes beszélgetés itt nézhető meg:
Nádas szerint a humorban ma már csak a stand-up létezik, semmi más és nagyon sajnálja, hogy a mai fiatalok nem tudják, mi az a kabaré. Természetesen ő is ismeri az Azahriah-jelenséget, ugyan nem kedveli, de ahogyan mestere, Marton Frigyes mondta, a sikert nem kell megmagyarázni.
A beszélgetésben ezen kívül szó esett arról, hogy mi a különbség a magas szintű és az alpári humor között, a magas kultúráról és a sznobizmusról, arról, hogy miért volt sikeres a Markos-Nádas duó, szóba került még a humorista műsorvezetői szerepe a Klasszik Rádióban és a különböző aranykorszakok az ember életében.
