Rőhrig Eszter készített villáminterjút az éppen Svédországba hazautazó Szeles Judit írónővel a Liszt Ferenc reptéren. A beszélgetéshez Judit elé képzeljünk egy nagy bögre tejes kávét, ami eredetileg rajta volt a képen.
Rőhrig Eszter: Milyen alkalomból jártál itthon?
Szeles Judit: Családlátogatás és a Libegő című kötetem könyvbemutatóira érkeztem.
RE: Hol jártál, kikkel találkoztál?
SZJ: Nagyon sokfelé jártam. Édesanyámnál szoktam lakni Debrecenben. Debrecenből elutaztam Veszprémbe, ahol a Libegő című könyvem premierje volt, utána feljöttem Budapestre, ahol a Kis Présházban a Prae Kiadó szervezésében egy újabb könyvbemutató várt. Végül a Debreceni Egyetemen is rendeztek egy bemutatót. Mind a három nagyon jól sikerült. Sok baráttal, kollégával találkoztam és rokonokkal is, akik eljöttek a bemutatóra és a kollégák közül azokkal, akikkel egyébként is tartom a kapcsolatot interneten vagy telefonon. Nagyon jól éreztem magam mind a három helyen
RE Tudnál néhány szót mondani arról, hogy a Libegő című kötet mit tartalmaz? Melyik kiadónál jelent meg?
SZJ: A veszprémi Művészetek Háza Várucca Kiadó és a Prae Kiadó közös kiadásában, azért, mert a Várucca Kiadó kapta az állami támogatást, a Prae pedig vállalta a terjesztést. A könyv rádiós jegyzetek válogatása. Nekem 2015-től volt lehetőségem az újvidéki rádió magyar adásában a Libegő című műsorban jegyzeteket felolvasni. Ezek nagyon vegyes témájúak voltak. Van köztük úti beszámoló, könyv- és filmkritika, színházi beszámolók, a napi életből vett jelenetek, velem történt események. Műfaji szempontból tárcanovellának, novellának lehetne nevezni.
RE Ez a sokféleség valószínűleg sok olvasót vonz majd. A borítóképről mit tudhatunk?
SZJ: Fenyvesi Ottó készítette, ő kért meg arra, hogy keressünk egy viking motívumot, így találtunk rá egy régi viking pajzson található képre, amit Fenyvesi Ottó vizuálisan újragondolt és így született meg a fekete alapon piros színű, stilizált farkasmotívumot ábrázoló borítókép.
RE Mit üzen ez a borító az olvasónak? Milyen kapcsolatban áll ez a kép a kötetbe gyűjtött írásokkal?
SZJ A könyvborítón található rajz a szövegek hangulatát tükrözi. Az írások Svédországban születtek és skandináv szempontból taglalják a legkülönfélébb témájú kulturális vagy privát írásokat. Ugyanis én több, mint húsz éve Svédországban élek. Korábban Strömstadban laktam, két éve pedig Uppsalába költöztem. Az írások ezekből a régiókból származnak.
RE Mi volt a legpozitívabb élményed ez alatt a hónap alatt?
SZJ Nehéz megmondani. A legfontosabb a kedvesség, a szeretet, amit itt mindenkitől kaptam és bárhol megfordultam, úgy fogadtak, mintha én lennék a világ közepe egy pillanatra.
RE Ennél jobb nem is történhetett volna. De volt-e negatív élményed, s ha volt, mi volt az?
SZJ Már régebben is szomorúan tapasztaltam, hogy bizonyos dolgok Magyarországon nem működnek, de most még sokkal rosszabb… ezek közé tartozik a vasút megbízhatatlansága és a tisztaság hiánya, de annyi jó dolog történt velem, hogy ezt megbocsátom.
RE Mostanában hol, mely folyóiratokban olvashatók a műveid? Tudnál egypár címet mondani?
SZJ Az októberi Alföldben a Strömstad és az Oslo című verseim, a pozsonyi Irodalmi Szemle online felületén az Arborétum versciklusból újabb darabok, mert korábban már 12 megjelent itt. Végül a debreceni Szkolionban is most jelent meg a Sarkkörön túl és a Norrland című verseim.
RE Részt vettél-e irodalmi felolvasóesteken az itt töltött idő alatt? Ha igen, nézőként vagy résztvevőként?
SZJ Mindkét értelemben. Nézőként vettem részt Barnás Ferenc irodalmi estjén, amelyet a debreceni Déri Múzeum dísztermében tartottak Pótor Barnabás vezetésével. A kulter.hu születésnapi ünnepélyes rendezvényén pedig korábban az Alföldben megjelent verseim közül olvastam fel kettőt. E versekben a csengeri zsidóság sorsa a téma. Ehhez a csengeri és a porcsalmai Jickort használtam föl.
RE Hogyan fogadta a közönség ezeket a verseket?
SZJ Amikor időnként felpillantottam a papíromból, azt láttam, hogy a közönség döbbenten figyel. A felolvasás után többen odajöttek, nemcsak azért, mert tetszett nekik, hanem azért is, hogy elmondják, emlékeznek rá, hogy már korábban olvasták őket az Alföldben.
RE Mikorra várható, hogy a következő munkáid nyomtatásban megjelenjenek?
SZJ A Prae Kiadó a Világatlasz című versciklusomat szándékozik kiadni, remélhetőleg megkapja hozzá az állami támogatást és jövőbeli terveik között szerepel az Arborétum című munkám kiadása, de az még nincsen kész, jelenleg azon dolgozom.
RE Köszönöm szépen az interjút és kellemes hazautazást kívánok!
SZJ Köszönöm én is!
