3. rész
A Magyar Műhely eddigi fennállása során megjelentett összesen 15 különszáma pontos képet rajzol a folyóirat korszakairól, a szerkesztők elsődleges érdeklődési köréről. Általános vezérelvként a magyar irodalom értékelését kívánták korrigálni: vagy olyan szerzőkre hívták fel a figyelmet, akik a hazai közegben irodalom-politikai okokból mellőzöttnek számítottak, vagy olyan művészetelméleti problémára, újdonságra, amely a kortárs jelenségekre tett hatása miatt megkerülhetetlenné vált.
Egy évvel a már említett Kassák-szám1 megjelenése előtt, 1964-ben jelent meg az első Magyar Műhely különszám2, Weöres Sándor 50. születésnapja alkalmából. Az összeállítás külön érdekessége, hogy első könyvkiadásukkal is egybeesett, szintén az évfordulóra látott napvilágot Weöres Tűzkút3 című, itthon „büntetésből”4 visszatartott kötete. A Weöres-különszám felépítése a későbbiekben is mintaként szolgált, amennyiben a szerkesztők magyarországi és emigráns szerzők különböző generációjához tartozó írókat5 kértek fel a Weöres életmű méltatására, tanulmányok és versek formájában. Ezzel a gesztussal a Magyar Műhely hangsúlyosan a modern irodalom felé fordult irodalomesztétikai álláspontjában6.
A további különszámok témája is hangsúlyosan kötődik az avantgárd hagyományhoz, bár a szerzők előszavában már érezhető bizonyos visszafogottság a kezdeti hevülethez képest. Az 1967-ben megjelent, a szerző halála miatt időközben emlékszámmá vált Füst Milán-különszám7 már a Nyugatos költőnemzedék utolsó nagy alakját tiszteli, még a Kanadában élő egykori legendás szerkesztő, Fenyő Miksa átfogó tanulmánya is belekerült a számba8. Ide kapcsolódik a következő különszám 1970-ből9, ebben közölték Füst Szexuál-lélektani elmélkedések című esszéjét, amely tett gesztusértékű kiállásként értékelhető e fontos, ám addig háttérbe szorult téma mellett.
A két Füst-szám között volt még egy izgalmas kiadvány, a korszak legjelentősebb szellemi áramlatának szentelt strukturalizmus különszám10. Nem tekinthető a hagyományos értelemben vett, egy szerzőnek szentelt különszámnak, a szerkesztőgárda mégis úgy ítélte meg, ez a nagy horderejű, az élet minden területére hatást gyakorló korjelenség különleges figyelmet érdemel11. A strukturalizmus hazai szakértőit12 kérték fel az összetett elméleti kérdések új szempontú vizsgálatára.
James Joyce az egyetlen világirodalmi szerző, akinek a Magyar Műhely különszámot szentelt13, a nyelvi, nyelvfilozófiai kérdéseket is fejtegető szám elsősorban a páratlan nyelvi innovációkat és újszerű értelmezési struktúrákat felvonultató Finnegans Wake című műre koncentrál, ezzel előre is vetíti a következő különszámot.
A tematikus különszámok sorába tartozik az 1971-ben megjelent két antológiaszám14, amelyek egy korszak lezárásaként az előző időszakot tekintik át.
Az addigra már író-nemzedékként15 számon tartott Magyar Műhely közösség egy évtizedes tevékenységének tapasztalatait, eredményeit közölték e két számban.
A következő jelentős kiadvány az 1974-ben megjelent, Szentkuthy Miklósnak szentelt különszám16, amelyben a Magyarországon szinte teljesen háttérbe szorult szerzőt a Prae17 (első) megjelenésének 40. évfordulóján, irodalmi példaképként mutatták be.
A Szentkuthy-számmal zárult le a Magyar Műhely különszámok azon köre, amelyek a folyóirat szerkesztői számára példaképként, szellemi előzményként szolgáló szerzőket öleli fel18. A későbbiekben kiadott kiadványok tematikája jól illusztrálja a folyóirat szellemiségében végbement változásokat, a kezdeti érdeklődéstől a szerkesztők személyének és ízlésének változásáról. 1971-ben némileg átalakult a lap szemléletmódja, az avantgárd ihletettségű művészet mellett egyre nagyobb szerepet szánnak az experimentális jellegű alkotásoknak, és a műfajokon átívelő kísérleti művészet is lehetőséget kap19.
Az egyértelmű és a lap életében mindvégig jelenlévő avantgárd művészet iránti elkötelezettség az 1999-ben kiadott két Erdély Miklós-különszámban20 is érzékelhető. Az erdélyi művészetfelfogás radikálisan újító, médiumokon átnyúló kísérletező jellege és a szerteágazó kreatív érdeklődés mind rokonítható a műhelyesek szellemiségével. Művészetelméleti szempontból Beke László és Hegyi Lóránd értelmezte az „Erdély-jelenséget”, tanulmányaikat máig időtálló, hiánypótló szövegekként tartjuk számon. Olvashatók még kísérleti filmes tevékenységét elemző írások Peternák Miklós és Kozma György tollából, sajátos pedagógiai módszereiről pedig Enyedi Ildikó filmrendező számol be. A Műcsarnokban rendezett Erdély életmű-kiállításhoz21 kapcsolódó konferencia anyaga Beke László és Nagy Gabriella szerkesztésében szintén a 110–111. számban22 látott napvilágot.
Egy harmadik csoportot képvisel a különszámok között a „születésnapi” vagy „évfordulós” kiadványok köre. Az alapító szerkesztőgárda mindhárom tagja kapott egy számot 60. születésnapjára: Nagy Pálnak a Palócföld egy számát23 szentelték, míg Bujdosó Alpárnak24 és Papp Tibornak25 egyaránt egy-egy Magyar Műhely különszámmal kedveskedtek szerkesztőtársai. A születésnapi kiadványok érdekessége, hogy számos alkotó kilépett a megszokott médiumok kötöttségeiből, és a költészet új lehetőségeit fedezték fel a fónikus, a vizuális és a számítástechnikai költészet területén, így sajátosan sokszínű anyag26 gyűlt össze ezekben a számokban.
Két jelentős évfordulós különszámot érdemes még megemlíteni, a Magyar Műhely 100. száma27 (1966) a jubileumhoz hűen száz szerző rövid, egyoldalas alkotását (vers vagy vizuális költészeti mű) közölte. A műfaji sokszínűség és a Műhellyel kapcsolatba került alkotók magas száma egyaránt a folyóirat kortárs irodalmi közegben betöltött egyedülálló és évtizedeken át meghatározó szerepét kívánta bemutatni. Újabb tematikus számot állítottak össze az 1948-as forradalom 150. évfordulójára28, amelyben már vizuálisan is igényesebb, a fejlettebb nyomdatechnikának köszönhetően különleges tipográfiai megoldásokat is alkalmaztak.
Bujdosó Alpár, a Magyar Műhely egyik legrégebbi szerkesztője alapos elméleti összefoglalást nyújt a lap máig utolsó különszámában. A 113–114. szám29 vastagsága és tartalmi gazdagsága alapján is könyvnek tekinthető, amelyből átfogó képet kaphatunk a Műhely irodalomelméleti felfogásáról, valamint a különszámok és a rendszeres műhely-találkozók alkalmával felvetett művészetkritikai és az avantgárd hagyományt érintő kérdésekről.
1 MM 1965. december 13.szám Párizs
2 MM 1964, 7-8.szám. Párizs
3 Sulyok Bernadett, A Magyar Műhely különszámai, IN Betűk kockajátéka – A párizsi magyar műhely öt évtizede, kiáll. kat, szerk: Sulyok Bernadett- Sípos László, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2012. 9.o
4 Bujdosó Alpár, Avantgárd (és) irodalomelmélet, A Magyar Műhely párizsi, bécsi és magyarországi találkozásainak elméleti hozadéka, MM 113-114. szám. 2000/2-3. 10.o. Párizs-Bécs-Budapest
5 Weöres hazai kortársai közül: Várkonyi Nándor, Kozocska Sándor, és a fiatalabb emigráns generációból Kibédi Varga Áron, Parancs János, Papp Tibor, Gömöri György.
6 Bujdosó Alpár, Avantgárd (és) irodalomelmélet, A Magyar Műhely párizsi, bécsi és magyarországi találkozásainak elméleti hozadéka, MM 113-114. szám. 2000/2-3. 10.o.
7 MM 1967, 23-24. szám, Párizs
8 Sulyok Bernadett, A Magyar Műhely különszámai, IN Betűk kockajátéka – A párizsi magyar műhely öt évtizede, kiáll. kat, szerk: Sulyok Bernadett- Sípos László, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2012. 9.o
9 MM 1970, 34.szám, Párizs
10 MM 1968. június, 27.szám, Párizs
11 Sulyok Bernadett, A Magyar Műhely különszámai, IN Betűk kockajátéka – A párizsi magyar műhely öt évtizede, kiáll. kat, szerk: Sulyok Bernadett- Sípos László, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2012. 9.o
12 Kibédi Varga Áron, Makkai Ádám, Kassai György, Hankiss Elemér, Fónagy Iván
13 MM 1973, 41-42.szám Párizs
14 MM 1971. 38-39.szám Párizs
15 Sulyok Bernadett, A Magyar Műhely különszámai, IN Betűk kockajátéka – A párizsi magyar műhely öt évtizede, kiáll. kat, szerk: Sulyok Bernadett- Sípos László, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2012. 10.o
16 MM 1974.december, 45-46.szám, Párizs
Nagy Pál, Az elérhetetlen szöveg (Prae-palimpszeszt) Budapest, Anymus Kiadó, 1999.
17 Szentkuthy Miklós, Prae, Budapest, (a szerző kiadása) 1934.
18 Bujdosó Alpár, Avantgárd (és) irodalomelmélet, A Magyar Műhely párizsi, bécsi és magyarországi találkozásainak elméleti hozadéka, MM 113-114. szám. 2000/2-3. Párizs-Bécs-Budapest, 12.o.
19 Bohár, András: M. M. Aktuális avantgárd, Hermeneutikai elemzések. Budapest: Ráció, 2002. 82.o.
20 MM 1999. 110-111.szám.Párizs-Bécs-Budapest
21 Erdély Miklós életműve, Műcsarnok, Budapest, 1998.10.17–11.20 (kiállítást rendezte: Beke László, Peternák Miklós és Szőke Annamária)
22 Erdély Miklós-szimpózium Műcsarnok. Szerkesztett Beke László és Nagy Gabriella, Magyar Műhely, 110-111.szám, 1999. a kiadvány 34 írást tartalmaz Erdély Miklós életművével kapcsolatosan.
23 Palócföld, 1994. 4.szám.
24 MM 1996. 98. szám. Párizs-Bécs-Budapest
25 MM 1996. július, 20. Párizs-Bécs-Budapest
26 Alkotók: Határ Győző, Petőcz András, Géczi János, Kibédi-Varga Áron, Kukorelly Endre, Tandori Dezső, Vass Tibor, Hegedűs Mária, Lipcsey Emőke, L. Simon László, Ladik Katalin.
27 MM 1996. 100. Párizs-Bécs-Budapest
28 MM 1998. 106.szám, Párizs-Bécs-Budapest
29 Bujdosó Alpár, Avantgárd (és) irodalomelmélet, A Magyar Műhely párizsi, bécsi és magyarországi találkozásainak elméleti hozadéka, MM 113-114. szám. 2000/2-3. Párizs-Bécs-Budapest
Írta: Szirmai Panni
