Artemisia Gentileschi ritkán látott, egyedülálló festménye tekinthető meg az oslói Nemzeti Múzeum (Nasjonalmuseet) új, ultra-modern épületében, melyet a Kleihues + Schuwerk Gesellschaft von Architekten építészeti stúdió tervezett, és 2022. júniusban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Artemisia festményét, a Judit és szolgálója, Holofernész fejével (1639 vagy 1640) című művet a norvég DNB Takarékpénztár Alapítvány (Sparebankstiftelsen DNB) vásárolta meg és tavaly adományozta a Nemzeti Múzeum számára.
Ahogy több helyi és nemzetközi hírportál is beszámolt róla, a festmény azért is rendkívüli, mert nagyon szokatlan, hogy Artemisia Gentileschi egy művénél nincsenek bizonytalanságok a datálást, vagy a neki tulajdonítást illetően. Ezen a festményen pedig Artemisia Gentileschi neve a bal oldalon tisztán látható, konkrétan a Judit alakja által tartott kardon. Az olasz művész alkotását korábban csak egy fekete-fehér fotóról ismerték, így nagyon sokáig a szakértők sem tudták megállapítani, hogy tényleg Artemisia alkotásáról van-e szó, egészen addig, amíg az eredetiben fel nem fedezték az említett szignót.
– Büszkék vagyunk arra, hogy a barokk művész, Artemisia Gentileschi újabb festménye kapott helyet a Nemzeti Múzeumban. A művésznő monumentális alakja volt korának, és egyúttal példa arra is, hogy a női művészeket nem mindig hagyták figyelmen kívül – mondta Karin Hindsbo, a Nemzeti Múzeum igazgatója.
Magát a témát, a Holofernészt megölő Juditot Artemisia többször is felelevenítette. Az oslói múzeumban megtekinthető alkotása viszont egyik későbbi műve lehet, mivel a vászon túl finom ahhoz, hogy Itáliában szőtték volna. Ezért arra lehet következtetni, hogy Artemisia a festményt az 1638-tól 1640-ig tartó időszakban festhette, amelyet a londoni udvarban töltött, amíg 1640-ben vissza nem tért Nápolyba. Londonba azért érkezett, hogy segítsen beteg apjának, Orazio Gentileschi festőnek, aki testvéreivel együtt I. Károly király udvari megbízásain dolgozott.
Amint az ismert, Artemisia Gentileschi Rómában, Firenzében, Velencében, Londonban, majd Nápolyban is dolgozott. A legtöbb műve történelmi, allegorikus vagy bibliai alakot ábrázol. Korai stílusa nagyon hasonlított apjáéra, aki egyben mestere is volt, de ez később gyökeresen megváltozott, miután Rómában összebarátkozott Caravaggióval, akinek művészete rendkívül erős hatást gyakorolta rá. Ennek következtében Artemisia kései munkáin már a Caravaggióra oly jellemző, világos-sötét erős kontrasztja uralkodik, amellyel a kép szüzséje drámai színezetet kapott, erős érzelmeket ébresztve a mindenkori szemlélőben.
Artemisiának körülbelül 80 műve maradt fenn. Ám az utóbbi időben az életművét érintő, egyre fokozottabb kutatás eredményeként néhány új alkotással is bővült az oeuvre-je. Ahogy említettük, eleve nem minden művét szignálta, így sok festményt kizárólag a stílusuk alapján tulajdonítanak neki, többek között ezért is jelent ritkaságot az Osloban kiállított mű.
Az említett alkotás mellett a múzeumba látogatók Artemisia Gentileschi további három festményét is megcsodálhatják, így az Alexandriai Szent Katalin (1614-15) című korai művet, amelyet egy magángyűjteményből kölcsönöznek, valamint A bűnbánó Mária Magdolnát (1640). Ezen felül a Nemzeti Múzeumban található Artemisia apja, Orazio Gentileschi egyik korai festménye is, az 1608 és 1612 között festett Judit és szolgálólánya Holofernész fejével című kép, amelyen tulajdonképpen a művésznő dolgozott, amikor még apja műtermében tanult.
A legújabb szerzemény pedig egyúttal azt is jelenti, hogy ezzel az oslói Nemzeti Múzeum egyike lett azon múzeumoknak a világon, amely Olaszországon kívül a legtöbb Artemisia Gentileschi művet őriz.
– Örülünk, hogy immár ez a remekmű is az oslói Nemzeti Múzeumban látható. Ezzel a múzeum négy Artemisia Gentileschi-festményt tud bemutatni, és ez ritkaság egy múzeum számára – mondta Anders Bjørnsen, a DNB Takarékpénztár Alapítvány művészetért és kultúráért felelős vezetője.
Forrás: artdaily.com
