Hodász András a Pride felvonulás előtti napon coming outolt és nagy nyilvánosság előtt bevallotta, hogy meleg. Tulajdonképpen nem is lenne semmi látnivaló itt, ha nem Abszurdisztánban élnénk, ahol a kormány és az elmúlt 13 év alatt az általa radikalizált egyházak egyik legfőbb ellenségei nem éppen a melegek lennének. Ezzel András ismét tett egy célkeresztet a homlokára. Bátor cselekedet – írja Perintfalv Rita a Publik Facebook-oldalán.
Majd így folytatja:
De azért ne felejtsük el, hogy milyen hosszú utat tett meg idáig! Hiszen 2019-ben az M5-ön még Joseph Nicolosi áltudományos könyvét lobogtatta a melegkigyógyító “terápiákról” Trombitás Kristóf műsorában. András is azok közé a meleg papok közé tartozott, aki belekényszerült abba, hogy szexuális orientációját titkolja. És valamit úgy lehet a leginkább elrejteni, ha az ember ellene beszél. Mások – ezt András soha nem tette – pont ezért zúdítanak gyűlöletáradatot a melegekre még a szószékről is. Isten nevében. Az egyházon belüli érzelmi-spirituális bántalmazás egyik legdurvább formája éppen ez. Az érintett homofil papok azért csinálják, mert abban reménykednek, hogy így talán majd senki nem gondolja, hogy ők is érintettek. Szomorú és egyben tragikus kényszerhelyzet ez. Különösen akkor, ha a lebukástól félve még a homofób kormánypropagandát is átveszik és Isten szeretetének üzenete helyett terjesztik.
A katolikus egyházban 2005-ben, XVI. Benedek pápa megtiltotta azt, hogy homoszexuális személyeket pappá lehessen szentelni. Mert azt gondolta, hogy az Egyesült Államokban tömegesen napvilágra került pedofil ügyekért a melegek a felelősek. Ami persze mára már bebizonyosodott, hogy nem csak téves, de rendkívül káros gondolat is volt. Ami bűnbakot kreált a homofil papokból és teljes rejtőzködésre, kettős életre kényszerítette őket.
Ezért Andrásnak is tilos volt erről beszélnie! Még akkor is, ha amúgy teljes szüzességben élt és soha senkivel nem volt szexuális kapcsolata. Mert még azt sem engedte meg neki az egyháza, hogy szexuális orientációját elfogadja és egészséges módon a személyiségébe integrálja. Ezért beszélt abban a műsorban is arról, hogy a melegség betegség. Mert számára az volt. Egy skarlátbetű, ami éget. Előbb le kellett vetnie a reverendát ahhoz, hogy ezt a negyvenes éveiben levő férfi életében először kimondhassa!
Vajon mennyi hasonló megnyomorított és kényszerhelyzetében vergődő pap, püspök, pápa lehet a magyar és világegyházban? És mennyi meleg fiatalt mérgeznek meg azokkal a gondolatokkal, amelyektől ők is szabadulnának?
Azt kívánom nekik is ezen a napon, hogy vállalják fel önmagukat és tisztítsák meg az egyházakat és ezzel egyúttal a magyar társadalmat is a homofóbiától! Mind boldogabbak lennénk!
(Az írást a szerző engedélyével közöljük)
A katolikus egyház álláspontja szerint nem a homoszexuális állapot, hajlam, hanem a nemi együttlét a problémás. Ebből a szempontból tökmindegy hogy homoszexuális orientációjú férfit szentelnek pappá, vagy heteroszexuálist. Ez utóbbi gondolat az én meglátásom.
Az viszont téves megállapítás hogy 2005-től nem szentelnek pappá homoszexuális férfiakat. Ez így volt korábban is. Ebből kifolyólag szintén téves az a minden alapot nélkülöző becslés, miszerint a papok 30-40%-a homoszexuális. Mivel nem készült hitelt érdemlő felmérés a témában, a lehetőség 0 – 100% között bárhová szóródhat. A két végpont természetesen irreális.