A chipgyártás igen bonyolult és költséges folyamat, nem is beszélve az e téren folyó kutatómunkáról. Ezért talán meglepő lehet, ha egy magyar kutatócsoport az ipari óriások fejlesztő részlegeihez hasonlóan kísérleti chipeket képes tervezni, építeni és vizsgálni itt, Budapesten.
Márpedig Csonka Szabolcs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense éppen ezt teszi, korábbi Lendület-pályázata, valamint az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete (MTA Kiváló Kutatóhely) segítségével.
Az ipari szintű technológiai alapokra építve pedig a műegyetemi kutatók – immár a második nyertes Lendület-pályázatuk révén – egészen új vizekre evezhetnek, talán messzebbre is, mint az iparban dolgozó kollégáik. Jelenlegi kutatásaikban a szupravezető áramkörökre összpontosítanak, melyek hatékony megvalósítása a legnagyobb gyártókon is kifogott.
Ígéretes eljárásuk egy, nanoméretű (vagyis a milliméter milliomodrésze körüli) szupravezető fémekben mutatkozó jelenségre épül, mely lehetővé teszi igen kicsiny, szupravezető tranzisztorok létrehozását, ami viszont egy egészen új elektronikának nyithat utat.
„E jelenség olyannyira új, hogy jelenleg még az sincs tökéletesen tisztázva, hogy miért működhet. Ezért a Lendület-csoport egyik célja e jelenség megértése, illetve annak felderítése, hogyan lehet ennek alapján eszközöket készíteni”
– mondta el az mta.hu-nak Csonka Szabolcs.
A nanoméretű szupravezetőket a mostanság gyakran emlegetett kvantumszámítógépek fejlesztéséhez is felhasználnák. Módszerük alapja, hogy elektronokat csapdába ejtve mesterséges atomokat, majd ezekből mesterséges molekulákat hoznak létre. Ezzel a jelenleginél megbízhatóbb információtárolási módot képesek megvalósítani, ami lehetőséget nyithat nagyobb kapacitású, így a valós, életszerű problémák megoldására alkalmasabb kvantumszámítógépek kialakításához.
Csonka Szabolcs és kutatócsoportjának munkájáról bővebben itt olvashatsz az mta.hu-n, arról pedig, hogy mi is az a mesterséges atom, és mire jók még az általuk fejlesztett nanoeszközök, itt érhető el korábbi cikk.
