A csehszlovák kommunista rendszer politikai foglyainak és börtönkórházban meghalt embereknek eddig ismeretlen tömegsírját tárták fel régészek a prágai Pankrác börtön területén – jelentették be hétfőn sajtótájékoztatón Prágában.
A tömegsírba 1948 és 1965 között különböző börtönökben meghalt több mint 80 politikai fogolynak, illetve katonáknak és a pankráci börtönkórházban elhunyt embereknek a hamvait temették nagy valószínűséggel – mondta Alex Kyr, a cseh börtönfelügyelőség történeti osztályának igazgatója a régészeti kutatások eredményeit bemutató sajtótájékoztatóján.
Az 1947 és 1954 között vesztőhelyként működő börtönterület földjében a régészek tavaly októberben elégett csontmaradványokat találtak. „Ezt a területet később (1954 után) kiürítették, a vesztőhely akasztófáit eltávolították, majd egészen a rendszerváltás utáni első évekig nem volt ott semmi. 1992-ben az egykori kivégzőhelyen emlékművet állítottak az áldozatoknak” – mondta Ales Kyr.
Nem kizárt, hogy a tömegsírban vannak Závis Kalandra újságírónak a hamvai is, akit a múlt század ötvenes éveinek elején a Milada Horáková polgári politikus elleni kirakatper ítélete alapján végeztek ki – ismertette a régészeti leleteket Alena Simánková, a Nemzeti Levéltár szakmunkatársa. A kutatók szerint a hamvak azonosítása ilyen hosszú idő és a föld többszöri felásása után gyakorlatilag lehetetlen.
A régészeti kutatások célja azon politikai foglyok hamvainak megtalálása volt, akiknek az urnáját sem a Dáblice, sem a Motov köztemetőben nem temették el. Történeti dokumentumokkal csak az bizonyított, hogy ezeket az urnákat a múlt század ötvenes éveinek végén vagy a hatvanas évek elején a csehszlovákiai börtönökből a prágai Pankrác börtönbe szállították. Az urnákról egyéb feljegyzések nincsenek. Fennmaradt egy belügyminiszteri utasítás 1961-ből, amely alapján az urnák tartalmát el kellett ásni. Néhány urna, köztük az 1957-ben a morvaországi Mírov várbörtönben meghalt Esterházy Jánosé, a szlovákiai magyarság két világháború közti vezetőjéé, azonban egészen 1965-ig temetetlen maradt, majd elásták a Motol köztemetőben.
„Hogy miért semmisítettek meg néhány urnát 1961-ben, illetve miért hagytak többet 1965-ig temetetlenül, amelyet azután a Motolba vittek és ott elástak, nem tudjuk” – fejtette ki Alena Simánková.
Ales Kyr kérdésre válaszolva elmondta: a régészek által feltárt területen nem csak a kommunista rendszer ellenállóinak hamvai találhatók, hanem a náci rendszerrel kollaboráló, Pankrácban kivégzett emberek és köztörvényes, kivégzett bűnözők földi maradványai is.
