A ska zenei stílus, amely az 1960-as évek Jamaica-i zenei mozgalmából ered, eredetileg fúvós alapokra építkezett, és a jazz, a rhythm and blues, valamint a karibi zenei hatások keveredéséből jött létre. Az évek során továbbfejlődött, és számos más zenei stílus jegyeit is magára vette, ilyen például a rocksteady, a reggae, a punk rock és a hip-hop.
Ennek az életigenlést sugárzó műfajnak jeles hazai képviselője a Pannonia Allstars Ska Orchestra, amely május 19-én lép a Müpa színpadára, hogy egy egészen különleges lemezbemutatót tartson. A nagynevű, kétszeres Latin Grammy-díjas amerikai producerrel, Victor Rice-szal készített albumuk még az ő, amúgy rendkívül színes pályájukon is abszolút egyedülálló.
Már a koncepció is figyelemre méltó: a jelenleg Brazíliában élő Rice Bartók Béla rajongójaként a magyar népdalkincsből kiválasztott dalokat a PASO-val közösen karibi zenei környezetbe helyezve mutatja be, hangsúlyozva a két világ muzikális hasonlóságait, közös nevezőit.
A műfaj színességét jelzi, hogy még elnevezésének eredetére is többfajta elmélet létezik. Az egyik szerint a “ska” szó a “skavoovie” rövidítéséből ered, ami egy, a 40-es években a jazzben használatos kifejezés volt, és arra utalt, hogy a zenekarok milyen gyorsan tudnak játszani. A szó később átterjedt a 60-as évek Jamaica-i zenéjére, és onnan terjedt el a világban. Más elméletek szerint viszont a “ska” szó az ’50-es, illetve ’60-as években népszerű skank nevű táncra utal.
Megkérdeztük a Pannonia Allstars Ska Orchestra frontemberét, Tóth Kristófot, KRSA-t, aki szerint az igazsághoz az áll a legközelebb, hogy:
„A jamaicaiak úgy tartják, hogy a ska azt a hangot utánozza, ahogyan a gitáron a felütést imitálták. Ez volt a kiindulópont.”
Az 1960-as évek Jamaica-i zenei mozgalma olyan kulturális forradalom volt, amely alapvetően változtatta meg a szigetország zenei színterét és hozzájárult a reggae, a ska és a rocksteady zenék kialakulásához. A függetlenség és a szabadság iránti vágyból kiindulva a zenén keresztül juttatta kifejezésre a jamaicai társadalom szociális és politikai problémáit.
A 60-as években a jamaicai zenészek és előadók rendkívül nehéz körülmények között éltek, a szegénység, a munkanélküliség, a rasszizmus és más társadalmi problémák nyomasztották a népességet. A ska azonban reményt és vidámságot hozott az emberek számára, és a zenei stílusok közötti keveredés új és rendkívül izgalmas hangzásokat eredményezett. Az 1960-as és 1970-es években kezdett elterjedni más országokban.
Az első külföldi sikereket a jamaicai előadók az angol ska és rocksteady stílusok népszerűségének növekedésével érték el az Egyesült Királyságban. Az ottani jamaicai bevándorlók és a brit zenei rajongók között terjedt ez a zene, és a pörgős dallamok magukkal hozták e sajátos kultúra az üzeneteit.
Hogyan egyeztethető össze a ska-nak ez az útja Bartók zenéjével, mi jellemzi ezt az albumot, amely most kerül bemutatásra?
KRSA: Bartók személye olyan kapocs, ami miatt tulajdonképpen találkozott az amerikai zenei producer Victor Rice és a Pannonia Allstars Ska Orchestra. Ő egy amerikai zenei konzervatóriumban vált Bartók Béla rajongójává, és emiatt látogatott el Magyarországra. Amikor másodszor járt itt, akkor közösen is felléptünk, és elkezdődött az a tervezgetés, amiből végül egy nagy projekt lett. Itt most Bartók zenegyűjtői munkássága kap hangsúlyt, mivel a népdalgyűjtések adták ennek az egésznek a kiindulópontját. Victor Rice-nak az volt az elmélete, hogy nagyon sok közös van a közép-kelet-európai népzenékben valamint a balkáni zenékben és a jamaikai zenében, és ezt a hasonlóságot szerette volna megmutatni. Szerintem egyébként legalább ennyi különbözőség is van, de mindenesetre érdekes volt megkeresni ezeket és kiaknázni.
Őt mi fogta meg leginkább ebben a zenében?
KRSA: Van benne egyfajta őserő, elementáris tisztaság. Ami a gyűjtéseket illeti, a kompozíciókban, a zeneszerzésben pedig az a hihetetlen struktúra, amiben Bartók gondolkodott, és ez nagyon megtetszett neki.
Kik azok a zenészek és mely népzenei bandákból érkeznek, akikkel kiegészül a PASO ezen az estén?
KRSA: Énekesnőnk Nádasdy Fanni, aki a Dalindában, a Korindában és még számos más zenekarban is játszik. Barna György hegedűs, ő állandó vendégünk, legalább tizenöt éve együtt dolgozunk már, játszik a Kolomposban, a Berkában és más zenekarokban is, ahol szintén játszik Endrődi Szabolcs, ő kavalon, furulyán zenél. Egervári Mátyás is velünk lesz, cimbalmon, hosszú furulyán szólaltatja meg a számokat. Hajas Gábor a tekerőlant hangjait adja a muzsikánkhoz, ő a Folkfree nevű formáció tagja volt. Agócs Márton jön énekelni, az Aurevoir frontemberét Mester Dánielt kell még megemlítenem, aki alapvetően jazz szaxofonos, klarinétos, de egy világzenei formációban török zenét is játszik.
Milyen estére számíthatunk, milyen lesz a hangulat?
KRSA: Nagyon érdekes, vegyes, hiszen kalandozni fogunk nem csak a magyar, de a balkáni népzene világába is, eljátsszuk a lemezről az összes dalt. Olyan hangszerekkel dúsítjuk fel saját számainkat, amelyek alapvetően nem szerepelnek bennük, de nagyon jól állnak nekik, ilyen például a cimbalom. Igazi zenei kavalkád lesz az egész. Ez egy egyszeri, különleges, kiemelt alkalom lesz, hogy ilyen formában színpadra visszük az albumot, így akinek felkeltette az érdeklődését, most ragadja meg a lehetőséget, hogy meghallgassa.
