Egy Anton Cuberle-tájképpel gyarapodott a gyulai Erkel Ferenc Múzeum, a festmény a tulajdonosok végakaratának megfelelően került a múzeum műtárgygyűjteményébe kedden.
Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője sajtótájékoztatón elmondta, a múzeumok fontos gyűjteménygyarapítási módja az adományozás; az egykor Mogyoróssy János által alapított, önálló kiállítótérrel nem rendelkező múzeum a kezdeti időkben csak így tudott gyarapodni.
Kifejtette, felajánlás révén jutottak már zongorához, amelyet a mostani képhez hasonlóan szintén az Almásy-kastélyban helyeztek el; egy Ferenc József-portréhoz; de nemrég egy erdélyi kisnemesi család egy teljes bútorzatot ajánlott fel porcelánnal, faliórával együtt.
Gyarmati Gabriella, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze elmondta, Anton Cuberle a 19. század második felében alkotott Bécsben, alig tudni róla életrajzi adatokat, ahogy festményei közül is csak keveset ismernek. Vélhetően az éjszakai tájképeket szerette leginkább; csendélet vagy portré nem ismert tőle.
Gyula, 2023. április 25.
Gyarmati Gabriella, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum mûvészettörténésze beszél Anton Cuberle Háborgó tenger címû festményének sajtóbemutatóján a gyulai Almásy-kastély látogatóközpontjában 2023. április 25-én. A festmény a gyulai Stojanovits család hagyatékaként került a gyulai Erkel Ferenc Múzeum tulajdonába és az Almásy-kastély férfiszalonjában lesz kiállítva.
MTI/Rosta Tibor
A Háborgó tenger című nagyméretű, romantikus olajfestményt 1871-ben készítette, két évvel később, a Bécsi Világkiállításon is szerepelt, amelyen Munkácsy Mihály is kiállította híres realista alkotásait, a Köpülő asszonyt és a Korhely férj hazatérését.
A világkiállításon 1511 osztrák festmény szerepelt, Cuberle munkája a 281-es számot viselte. A Drezdai Művészeti Kiállításon egy halászhajó tematikájú festménnyel vett részt – tette hozzá a szakember.
A festmény előterében egy vitorlás, hátterében egy halászhajó látható, a háborgó tengert bal kéz felől sziklafal övezi.
Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, a műalkotás a gyulai Stojanovits család hagyatékában szerepelt.
Stojanovits Szilárd (1806-1880) az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején nemzetőr volt; unokája, Szilárd gazdálkodó volt, róla Csorváson mellszobrot állítottak. Az ő gyermekei, Kató és Lili néni adományozták végakaratukban a múzeumnak a festményt.
Gyarmati Gabriella elmondta, a festmény mintegy nyolcvan évig ugyanazon a helyen, a Stojanovits-ház tálalójában függött; komoly sérülések nem voltak rajta, de a Munkácsy Múzeum restaurátora, Petrovszki Zoltán letisztította és az apróbb hibákat kijavította rajta.
Mivel a végrendelet 2006. május 24-i készítésekor az Erkel Ferenc Múzeum a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága tagintézménye volt, annak jogutódja pedig a Munkácsy Mihály Múzeum lett, így került a békéscsabai intézménytől kedden a gyulai múzeum tulajdonába a festmény, amelyet a Almásy-kastély Férfi szalonjában állítanak ki.
