A világ egyik legismertebb zenei részletét tartalmazó, monumentális szimfonikus költemény, az angol irodalom egyik legmeghatározóbb, máig számos irodalmi és filmes alkotást inspiráló epikus műve és egy izgalmas ősbemutató: a Bartók Tavasz április 12-i, „Kételkedés és útkeresés” című eseménye több művészeti ág megkerülhetetlen legnagyobbjait sorakoztatja fel egy rendkívülinek ígérkező est során, amely az emberi lét értelmét vizsgálja.
„Zarathustra egy reggel, felserkenvén a vöröslő pirkadattal, kiállt a Nap elé és így szólt hozzá: Hatalmas csillag! Mivé lenne boldogságod, ha nem volna, akinek világolj!”
Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című művének első részét valószínűleg már mindenki hallotta. Rendszeresen idézik filmekben, reklámokban, sorozatokban, és nem véletlenül: a monumentális, elementáris erejű, kitartott orgonaakkordban végződő első részlet, amely a napkeltét idézi fel, azonnali, katartikus érzelmeket vált ki. Lehetetlen nem a hatása alá kerülni.
Ezzel a zenével, majd a belőle építkező, gazdag gondolatiságú szimfonikus költeménnyel kezdődik Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenye április 12-én.
„Zarathustra harmincéves volt, amikor elhagyta szülőföldjét és szülőföldje tavát, és a hegyek közé húzódott. Itt élvezte szellemét és magányát, s nem unt rá tíz teljes évig. Végül mégis mást gondolt szívében, egy reggel pirkadatkor felkelt, kilépett a napfényre, és így szólt a naphoz: … Zarathustra ember akar lenni újra.”
Ez a Nietzsche-idézet szerepel Strauss partitúrájának első oldalán. A Nietzsche filozofikus emberiségkölteményéből kiválasztott részletek Zarathustra, a perzsa vallásalapító útjának fő mozzanatait mutatják be.
A Napkelte és az utána megszakítás nélkül következő utáni fejezetek: A túlvilágiaskodókról, A nagy vágyakozásról, Az örömökről és szenvedélyekről, a Gyászének, A tudományról, A lábadozó, A táncdal és Az éji vándor dala az ember és a természet kapcsolatáról, az útkeresésről, a szellemről, a szerelemről, a boldogság utáni vágyról és az emberiség iránti végtelen szeretetről szólnak.
Az est műsorát keretező két zenemű között Ónodi Eszter ad elő részleteket Milton mesterművéből, az Elveszett paradicsomból. A több mint 350 éves, de a mai napig meglepően modernként ható, Lucifert, a bukott angyalt kedvező színben feltüntető epikus költemény a bűnbeesés bibliai történetét dolgozza fel, miközben az eleve elrendeltség és a szabad akarat kérdéseit feszegeti – akárcsak Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye, amelynek nyomán a koncertet záró darab, Gyöngyösi Levente Tragœdia Temporis I. című műve keletkezett.
A szépség, a természet, a paradicsomi boldogság zenei ábrázolása a 2020-as Müpa Zeneműpályázat díjazott alkotása, mely most ősbemutatóként szólal meg.
A „Kételkedés és útkeresés” című előadás az élet értelme, a természetben és létben található magasztos, isteni minőség után kutató embert helyezi a központba. A nagyszabású művek után pozitív gondolatokkal, katartikus élményekkel feltöltődve, a bizakodás és a szeretet érzéseivel térhetünk haza.
Április 12-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Budafoki Dohnányi Zenekart Hollerung Gábor vezényli. Közreműködik a Nyíregyházi Cantemus Kórus, a Pro Musica Leánykar, Balga Gabriella (Éva), Megyesi Zoltán (Ádám), Zemlényi Eszter (Gyermek), Sándor Csaba (Lucifer) és Cser Krisztián (Az Úr), valamint Ónódi Eszter. Az est házigazdája Lukács Sándor lesz.
