Nagypéntek napján Jézus szenvedésére és halálára emlékeznek a keresztények – írta levelében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK).
Ezen a napon nem mutatnak be szentmisét a katolikus templomokban, mert „Krisztus maga az áldozat” – írták.
A templomokban a díszek nélküli oltár emlékeztet a Golgota csupasz szikláira és az önmagát teljesen átadó Krisztusra is.
A nagypénteki szertartást bemutató pap piros miseruhában, szótlanul vonul be a templomba, ahol az oltár előtt földre borulva imádkozik.
Ezen a napon a szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozásból. Ezek a részek a hagyomány szerint a kezdeti időktől fogva változatlanok.
Az igeliturgia „drámai csúcspontja” a passió, Jézus szenvedéstörténetének felolvasása vagy eléneklése.
Az olvasmányok után az egyház egyetemes könyörgései, majd a kereszt előtti hódolat következik. A pap leveszi a nagyböjt 5. vasárnapján letakart keresztről a leplet, amelyen így láthatóvá válik Jézus megkínzott teste, és a hívek térdhajlítással, csókkal hódolnak a feszület előtt.
Mivel a nagypénteki szertartás nem szentmise – vagyis nem történik átváltoztatás -, a korábban átváltoztatott szentostyával áldoznak a hívek.
A nap folyamán a legtöbb templomban keresztútjárást is tartanak.
Az egyház nagypéntek napján szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt – tették hozzá.
