Az almafa virága című, magyar-vietnámi koprodukcióban készült romantikus film Valentin-napi meglepetésként előjátszásban február 14-től, premierként pedig február 16-tól látható a mozikban – közölték a film alkotói.
Az almafa virága két idősíkon futó romantikus történetének legfontosabb színhelye Budapest, ahol tiltott szerelem szövődik a hetvenes években az ide érkező fiatal vietnámi lány és egy magyar fiú között. A sorsszerű találkozásuk szenvedélyes kapcsolattá alakul, amelynek következményei napjainkra is kihatnak. Évtizedekkel később a lány unokája a magyar fővárosba utazik, hogy fényt derítsen a féltve őrzött családi titokra, de a sors számára is tartogat meglepetéseket – olvasható a közleményben.
A kultúrák találkozásáról, a határok nélküli szerelemről mesélő film izgalmas időutazásra hív, felidézve az 1970-es évek Budapestjének különleges hangulatát, és elrepít az akkori, illetve a mai Vietnámba – idézi a közlemény Szűcs Dóra rendezőt.
A napjainkban és a hetvenes években, Budapesten, valamint Vietnámban játszódó film két főhősnője vietnámi gyökerekkel rendelkezik, miközben a történelem fordulatai révén Magyarországhoz is kötődnek. Ez a sajátosság adja a történet hajtóerejét, így az első perctől egyértelmű volt, hogy kizárólag vietnámi lányok jöhetnek szóba ezekre a szerepekre – olvasható az összegzésben.
Az egyik kiválasztott Nari Nguyen lett, aki korábban játszott a nagysikerű Drakulics elvtársban is. A hetvenes évekbeli történetszál női főszereplőjét Dzhuliya Lam alakítja, akinek ez az első szerepe.
A Nemzeti Filmintézet támogatásával elkészült Az almafa virága férfi főszereplői Koltai-Nagy Balázs és Sütő András. A forgatókönyvet Dang Thanh Binh és Szűcs Dóra írta, aki egyúttal a film rendezője is.
A produceri feladatokat György Lea (Dunának, Mekongnak egy a hangja, Partizán szerelem, Magyar lapát) és Sípos Anna (Kakukkfióka és A narancs útlevél producere, a Külön falka gyártásvezetője) látta el, aki egyben a film gyártásvezetője is volt.
A Magyarországon és Vietnámban forgatott film operatőreként Csepeli Eszter (A kivégzés, Magyar bajusz) és Szilágyi Gábor (Ernelláék Farkaséknál, Veszélyes lehet a fagyi) vett részt a munkában. A zeneszerző Csengery Dániel, a látványtervező Szabó Edina, a jelmeztervező Szűcs Edit, a hangmérnök Varga Tamás, a vágó pedig Erdélyi Flóra volt.
