Kérdéseket vet fel egy újonnan feltárt őskőkorszaki pattintott kőeszközkészlet azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik emberelőd-nemzetség találhatta fel ezeket a típusú szerszámokat – írta internetes oldalán a The Guardian.
Az eddig ismert legrégebbi pattintott kőeszközökre Kenyában bukkantak, ezek az úgynevezett olduvai típusú eszközök, amelyeket húsfeldolgozásra és növények apróra törésére használhattak. Ezek megjelenését az emberi evolúció egyik mérföldkövének tartották, és mindeddig úgy gondolták, hogy ez a technológia őseink találmánya volt.
A legújabb régészeti feltárások során azonban a szóban forgó kőeszközök mellett egy pár nagy méretű őrlőfogra bukkantak, amely az ember evolúciós fájának egyik mellékágán elhelyezkedő, kihalt hominin nemzetség, a Paranthropus egyik tagjához tartozott.
A kutatók eddigi feltételezése az volt, hogy csak a Homo nemzetség tagjai voltak képesek pattintott kőeszközöket létrehozni – mondta Rick Potts professzor, a washingtoni Smithsonian Természettudományi Múzeum munkatársa, a Science című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Ezzel, hogy a Paranthropus nyomára bukkantak a leletek mellett, megdőlhetett a régi elmélet, és felvetődik a kérdés: valójában ki készíthetett elsőként pattintott kőeszközöket?
A nyugat-kenyai feltáráson a régészek megtalálták a legrégebbi bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a hominin nemzetségek nagytestű állatok húsát is fogyaszthatták: legalább három olyan víziló maradványaira bukkantak, amelyeknek egyes csontjain szerszámokkal végzett mészárlás nyomai láthatók. Továbbá olyan antilopcsontokat is találtak, amelyek azt mutatják, hogy a húst eszközökkel fejtették le róla, és néhány csontot azért zúztak össze, hogy eltávolítsák belőle a csontvelőt. A kutatók feltételezése szerint ezeket a nagytestű állatokat feltehetően nem levadászták, hanem az elhullott példányok húsát fogyasztották el.
A felfedezett kőeszközök közül mintegy harminc darabról tudták megállapítani, hogy állati hús vagy növényi részek vágásához és zúzásához használhatták. A szerszámok nagyjából kétmillió évvel a tűz felfedezése előttről származhatnak, ebből következően az eszközök használói nyersen ehették a víziló- és antilophúst. Olyan feltételezés is van, hogy talán valamilyen szószba mártogathatták a húst, hogy könnyebben meg tudják rágni.
A tanulmány szerint az olduvai eszközök kora 2,6-3 millió évesre tehető. Korábban találtak ennél régebbi, mintegy 3,3 millió éves – még a Homo nemzetség megjelenése előtti korból származó – pattintott kőeszközöket is, de ezeket még közel sem olyan kimunkált technikával állították elő, mint az olduvai korszak eszközeit.
Az olduvai kőeszközök egészen új lehetőségeket nyitottak meg az őskőkorszak első szakaszában. Potts professzor szerint ezekkel a szerszámokkal még egy elefánt őrlőfogánál is hatékonyabban lehetett zúzni és egy oroszlán szemfogánál jobban lehetett vágni. Az olduvai kultúrában előállított eszközök szinte úgy szolgáltak, mint egy testen kívüli új fogsor, amelynek köszönhetően hirtelen az afrikai szavannán fellelhető élelmek egészen új sora állt őseink rendelkezésére.
Fred Spoor, a University College London (UCL) professzora – aki nem vett részt a kutatásban – elmondta, hogy ennek az új tanulmánynak a hatására átalakulhat a Paranthropusról eddig kialakított képünk.
„Erről a nemzetségről eddig azt feltételeztük, hogy egy dagadt, bamba növényevő volt, amely üldögélt és zellert rágcsált egész nap. Kifejezetten izgalmas annak lehetősége, hogy esetleg a Paranthropus nemzetség tagjai is képesek voltak ilyen szofisztikált kőeszközök előállítására” – mondta.
Hozzátette ugyanakkor, hogy azt a magyarázatot sem szabad kizárni, hogy esetleg nem egy vadász, hanem egy áldozat őrlőfogait találták meg a kőszerszámok mellett.
