Kohán György korai akvarelljével és Koffán Károly Radnóti Miklós özvegyének ajánlott grafikájával gyarapodott a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum képzőművészeti részlege.
Bácsmegi Gábor igazgató az alkotások bemutatásakor pénteken elmondta, hogy mindkét műtárgy névtelenséget kérő ajándékozótól származik; eddig egyetlen múzeumban sem mutatták be azokat, a nyilvánosság elől évtizedekig elzárt alkotásokról van szó.
Emlékeztetett, tavaly a Munkácsy Múzeum elnyerte az Év Múzeuma címet, amelynek egyik hatása, hogy sok ajándékot kaptak, a képzőművészeti kollekció több darabbal is gyarapodott az elmúlt néhány hónapban.
Gyarmati Gabriella művészettörténész az alkotásokról szólva elmondta, hogy Koffán Károly Csendélet című monotípiája 1947-ben készült, az alján „Fifinek” felirat szerepel, azaz a mű Radnóti Miklós özvegyének, Gyarmati Fanninak a hagyatékából került elő.
Békéscsaba, 2023. január 20.
Gyarmati Gabriella művészettörténész a Kohán György Temetőkert (a kezében) és Koffán Károly Csendélet című alkotásainak bemutatóján a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban 2023. január 20-án. Mindkét műtárgy egy inkognitója megőrzését kérő ajándékozótól származik, eddig egyetlen múzeumban sem mutatták be azokat.
MTI/Rosta Tibor
Koffán sokoldalú alkotó volt, festőként kezdte, de inkább grafikusként és fotóművészként tartják számon – mondta a művészettörténész.
Több békéscsabai kötődésű alkotóval is összekapcsolható az élete. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán ismerkedett meg Jakuba Jánossal, Bolmányi Ferenccel és Kohán Györggyel. (1965-ben ő készítette Kohánról az egyik utolsó, s egyben legismertebb portréfotót.)
Párizsban Kolozsvári Zsigmonddal (Sigismond Kolos-Vary-val) közösen részt vettek az Az ember tragédiája című darab színre vitelében Blattner Géza marionett társulatában. 1942-ben pedig Magyarországon magániskolát alapított, ahova mások mellett a békéscsabai Perlott Csaba Vilmos is járt – fejtette ki a szakember.
A másik mű Kohán György 1927-ben, 17 éves korában készített Temetőkert című akvarellje, amelyről azt írták egy korabeli kiállításon:
„Kohán György kovácstanonc ösztönösen művészi festménye”.
Kohánt az építőmester N. Szabados József támogatta, ő vásárolta meg ezt a festményét is; a múzeum az egyebek mellett a Gyula és Sarkad között lévő tüdőszanatóriumot is építő mester egyik leszármazottjától kapta meg az alkotást.
A kép a múzeum számára azért is kiemelkedő, mert kevés képük van Kohántól; és azért különleges, mert a művész hagyatékát őrző gyulai Kohán Képtárban sincs a festőtől ilyen korai alkotás – emelte ki Gyarmati Gabriella.
Bácsmegi Gábor elmondta, decemberben elevenítették fel korábbi hagyományukat, miszerint bemutatják legújabb szerzeményeiket egy kamarakiállítás-sorozaton. Az első ilyen tárlat május 31-ig látható, a két most kapott festmény egy következő kamarakiállítás anyaga lesz majd.
