Békeínségtől szenved a világ Ferenc pápa szerint, aki „harmadik világháborúról” beszélt vasárnapi beszédében, melyet az Urbi et Orbi-áldás követett.
A katolikus egyházfő a karácsonyt sötétben, hidegben, otthonuktól távol töltő ukránokat helyezte az első helyre békefelhívásában, amely a Szent Péter-bazilika lodzsájáról hangzott el.
A pápa az „értelmetlen” háború azonnali leállítását szorgalmazta. Az egyházfő úgy vélte, a betlehemi gyermek születése a fény és a béke útját jelölte ki, de a mai világ „más logikát” követ.
Kiemelte, hogy a tíz hónapja tartó ukrajnai háború élelmiszerválságot okoz távolabbi országokban. Úgy vélte, az élelmiszernek nem fegyvernek, hanem a béke eszközének kell lennie.
A „harmadik világháború” más helyszínei között említette Szíriát, Libanont, az afrikai Száhel-övezetét, tartós tűzszünetet kért Jemenben, megbékélést Mianmarban, a vérontás befejezését Iránban, a politikai és társadalmi feszültségek megoldását a dél-amerikai kontinensen – kiemelve Haiti régóta szenvedő lakosságát -, a párbeszéd és a kölcsönös bizalom újraindítását szorgalmazta izraeliek és palesztinok között.
A közel-keleti keresztény közösségek támogatását, és a vallások közötti testvéri együttélést szorgalmazta.
A pápa emlékeztetett, hogy Betlehem neve a „kenyér házát” jelenti, és ma a világban az emberek, köztük a gyerekek is éheznek, miközben hatalmas mennyiségű élelmiszer kerül kidobásra, és forrásokat költenek a fegyverekre. Kifejtette, hogy az ukrajnai háború súlyosbította egyes országok, például Afganisztán és Afrika keleti partvidéke élelmiszerhiányát.
Hozzátette, azokat sem szabad elfelejteni, akik a gazdasági válságban elveszítették munkahelyüket és nem tudják magukat fenntartani.
Ferenc pápa emlékeztetett, hogy Jézus egy barlangban születik, egy állatoknak szánt jászolban helyezik el, mivel szülei nem tudtak szállást találni annak ellenére, hogy Mária a szülés órájába érkezett. A hidegben születik, szegényként a szegények között: „csendben és az éjszaka sötétségében érkezik közénk, mivel Isten igéjének nincsen szüksége reflektorokra és kiáltások zajára (..) szívünk ajtaján kopog, hogy melegedésre és menedékre találjon” – jelentette ki.
Az egyházfő arra érte a mai emberiséget, hogy ébressze fel lelkét a mozdulatlanságából és a hamis ünneplésből, amely megfeledkezik arról, kit is ünneplünk valójában karácsonykor.
Jézus a béke útja – mondta a pápa, hangsúlyozva, hogy a betlehemi gyermek születése az ellenségeskedésbe és háborúkba bezárt világot nyitottá tette, szabaddá a testvériség és a béke jegyében.
Az egyházfő úgy vélte, az emberiségnek ma is ugyanezt az utat kell követnie, és az első lépés a felesleges terhektől, a „ballasztoktól” való megszabadulás, mint amilyen a hatalomhoz és pénzhez való ragaszkodás, az önteltség, az álszentség és a hazugság képvisel.
Hozzátette: a betlehemi gyermek arcában azokat a gyereket ismerjük fel, akik a világ minden részén a békét áhítozzák.
„Jézus ma is egy közömbösségtől beteg világba érkezik, amely nem fogadja be, sőt elutasítja, miként számos külföldivel történik, vagy nem vesz róla tudomást, ahogy mi tesszük a szegényekkel. Ne feledkezzünk meg a sok menekültről, aki ajtóinkon kopogtat vigaszért, melegségért, élelemért. Ne feledkezzünk meg a kirekesztettekről, a magányosokról, az árvákról, az idősekről, akiket a kiselejtezés veszélyezteti, a börtönben levőkről, akiket csak tévedéseikről ítélünk meg, és nem nézünk rájuk emberként” – mondta a pápa.
A Szentszék közlése szerint a pápa beszédét hetvenezres tömeg hallgatta a Szent Péter-téren és a Vatikánt környező utcákban.
