Egy utazó éles pillantása – Solymosi Bálint estje, 2022. december 12., Üvegterem, Literárium – Kortárs írók a Müpában
A kortárs magyar szépirodalom kivételesen autonóm szerzője, Solymosi Bálint lesz a Müpa Literárium-estjeinek decemberi vendége, aki legutóbbi kötetének alcímét idézve utazóként követi és rögzíti világunk történéseit.
Alkotói hitvallása szerint Solymosi Bálint úgy tekint életének élményanyagára, hogy abból soha nem kíván hasznosítani semmit – ennek ellenére, vagy éppen ezért, regényei és verseskötetei (köztük a legutóbbiak, a Vakrepülés című regény és A Rózsafüzér Királynője című verseskönyv) erősen táplálkoznak szerzőjük minden bizonnyal megélt, de nem közvetlenül a művekbe átemelt tapasztalataiból. Solymosi Bálint egyaránt kutatja a lélek mélységeit és közelmúltunk társadalmának mozgatórugóit; az emberi kapcsolatok, generációk perspektívái érdeklik, az utóbbiakról, a hetvenes-nyolcvanas évek ifjúságát meghatározó művészeti hatásokról ad egészen pontos és egyúttal szomorú látleletet a Vakrepülés című regény.
„Solymosi alakja a magyar kortárs költészetben nagyjából és egészében egybeesik azzal a peremvidéki poétikával, amely tájékozódási pontjait mindig az éppen adott főcsapáson kívül jelölte meg” – írja róla egyik kritikájában Jánossy Lajos. Ez a kívülállás nemcsak művészi értelemben, hanem az irodalomba való „kívülről érkezés” tekintetében is jellemző a szerzőre.
Solymosi Bálint gyerekkorától kezdve élénken érdeklődött nemcsak a tudományok, de a művészetek iránt is. Először az építészet és a rajz érdekelte, így került Szegedre és végzett építőipari szakközépiskolát, képzőművészeti tanulmányokat is folytatott, majd Budapesten többek közt nyomdászként dolgozott, itt került először kapcsolatba a hetvenes évek független, alternatív művészeivel. 1992-ben jelent meg első verseskötete Műnéger címmel, amely bár debütáló kötet, mégis érett munka, amelyet inkább hosszabb, mint rövidebb megtorpanásokkal, de kitartóan követnek az életmű további darabjai.
Solymosi Bálint könnyedén mozog a prózai és lírai műfajokban egyaránt, mindig aszerint döntve köztük, hogy milyen hatások érik. Erről így vallott a Literának adott életműinterjújában: „Annyi mindenféle izgalom éri az embert; ezek a szellemi és lelki izgatottságok, szerintem, a legszebb izgatottságai az embernek, a költészetben tudnak megvalósulni, tetten érhetővé és láthatóvá, hallhatóvá válni, már ha az ember megtanulta, mert ezt is meg kell tanulni, mindenkinek javasolni lehet. Amúgy meg, van egy elgondolás előttinek mondható gondolat, ami már irányt ad, vers vagy próza, vagy rajz, vagy a fene se tudja, mi lesz.”
Írta: Szekeres Dóra
A cikk a Müpa Magazin 2022. november-decemberi számában jelent meg. A Librariuson való megjelenése a Müpa és a Librarius közös kultúra-népszerűsítő programja alapján.
