Vági Bence: „Amikor egy mese jó és őszinte, és működik, akkor szerintem mindannyian képessé vagyunk gyermekké válni”
Ötödik éve varázsolja el a közönséget a téli ünnepi időszakban a Recirquel Kristály című produkciója. Gyermekek és felnőttek egyaránt örömmel mártóznak meg a társulat által megálmodott csodában. A különleges térben játszódó előadás idén új helyszínre költözik, a Millenáris Üvegcsarnokába, ahol majd hetven alkalommal látható a Müpa szervezésében. A közönséget a játéktérbe helyező, és ezáltal őket teljes mértékben bevonó előadásról Vági Bencével, a darab írójával, a Recirquel művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Grimm és Andersen meséi is eszembe jutottak, amikor az előadás ismertetőjét olvastam. Mi inspirálta ennek az előadásnak a létrejöttét?
Inkább Andersen világához áll közelebb ez a történet, ami sok kultúrában megjelenik, a Hókirálynő-tematika több északi ország mesevilágában is fellelhető. Kristály, a főszereplő egy jégkirálynő, aki az őt ért hatalmas szerelmi csalódás miatt befagyasztja maga körül a világot, nem akar több érzelmet beengedni az életébe. E köré épül fel a történet, és a többi között ennek a helyzetnek a feloldásáról szól.
Milyen tapasztalat volt számodra egy mesét ültetni át az újcirkusz világába?
Az alkotói folyamat elején a szokásos kis könyvemmel leültem, belehelyeztem magam a mesébe, és elkezdtem írni a párbeszédeket. Ebben a darabban van két színész szereplőnk is, ők adják elő ezeket a dialógusokat. A Kristály esetében talán az a legizgalmasabb, hogy egy úgynevezett immerzív színházi előadást hoztunk létre, elsőként Magyarországon, ami régi vágyam, álmom volt. Ennek az a sajátossága, hogy a nézők nem egy klasszikus nézőtéren ülnek, hanem a díszletek között a bokáig érő hóban sétálva követik a szereplőket, a fejük felett lebbennek el az artisták, ami teljesen olyan érzést ad, mintha ők maguk is belekerülnének a mesébe.
Mi a tapasztalatotok, hogyan reagálnak a nézők erre?
Társulatunknak már több éve nagyon erős célkitűzése az immerzív produkciók létrehozása. Úgy gondolom, hogy ez egy fontos jövőképe az előadóművészetnek. Rendkívül ingergazdag világban élünk, ahol természetessé vált az aktív részvétel. Erre reflektál az a színházi irányzat, melynek a Kristály is része. Az immerzív előadásokba a néző teljesen bele tud felejtkezni. Mintha csak egy filmbe csöppenne bele, úgy létezik az előadás valóságában. Ez a trend világszerte bontogatja a szárnyait, és egyre fantasztikusabb előadások jönnek létre. Ennek a jegyében született meg a Kristály, illetve az idén áprilisban a Bartók Tavaszon bemutatott IMA című előadásunk. Itthon is komoly kereslet van ezekre a produkciókra. Magáért beszél, hogy száz teltházas előadás ment már le az IMÁból, míg közel hetven lesz ezen a télen a Kristályból.
A helyszínváltozásnak van pozitív hozadéka az előadás szempontjából?
Mindenképp a produkció előnyére válik. Nagyon nagy igény volt a Kristályra, a Millenárison pedig nagyméretű csarnokban, nagyobb befogadóképességgel valósulhat meg az előadás, illetve olyan elemekkel egészülhetett ki, amelyek még fokozzák a produkció varázsát.
Mi tudja éltetni ezt az előadást hetven alkalmon át, mi tudja a társulatot előre vinni egy ilyen komoly terhelésnél? A kiégés nem fenyeget ilyenkor?
Épp ellenkezőleg! A Covid utáni időszakban hatalmas fellélegzés és öröm a művészeink számára, hogy ilyen sokat lehetnek színpadon. Felvillanyozódtak, amikor kiderült, hogy a korábbi évekhez képest is több alkalommal játszhatjuk az előadást. Másfelől, egy artista számára sokkal jobb, ha folyamatosan színpadra lép, mintha havonta csak hét-tíz előadást játszik. Ilyenkor a teste is alkalmazkodik ehhez a ritmushoz, az előadás tartja állandó edzésben, szeretik ezt a folytonosságot.
Hogyan alakult ki az, hogy két társulati tag, Illés Renátó társrendezőként és artista-koreográfusként, Zsíros Gábor pedig koreográfusként voltak alkotótársaid ebben a darabban?
Nemcsak ennél a produkciónál, hanem általában is nagyon fontos számunkra, hogy az artistáink a kreatív alkotófolyamatban is részt vegyenek. Én megírtam a darabot, utána pedig együtt találtuk ki, hogy milyen artistamutatványokkal és mozgásművészeti rendszerben meséljük el a történetet. Ott voltak az összes megbeszélésen, a zene kidolgozásánál is, ez az előadás egy igazi, nagy csapatmunka eredménye.
Hip-hop táncosokat is bevontál a produkcióba, miért épp erre a műfajra esett a választásod?
Úgy gondoltam, hogy azt a nagyon töredezett, „befagyott” mozgást, amit a darab bizonyos szereplők esetében megkívánt, ezzel a táncművészeti műfajjal lehet a legjobban bemutatni. A darabban a hip-hop táncosok lettek a fagyhad tagjai, akik a hókirálynő katonaságát alkotják, ők tartják fenn a rendet Hólandiában. Csörögi Márk volt a koreográfusuk, aki egy kiváló táncművész és hip-hop koreográfus.
Egyed Brigitta és Horányi Juli színészként vesznek részt a Kristályban, együttműködésetek távolabbra nyúlik vissza.
Egyed Brigittát A Meztelen Bohóc című előadásunkból ismerhetik a nézők, ebben főszerepet játszott, illetve a Párizs Éjjel-ben is fellépett. Horányi Júlia ez utóbbi előadásban volt a dizőz, innen jött az ismeretség. Két kiváló művész érkezett velük a produkciónkba, amelyben a történetmesélés erősítéséhez nélkülözhetetlen volt a próza, illetve a dalban megfogalmazott tartalom is nagyon sokat számít.
Mit gondolsz, mitől tud működni ez az előadás a felnőttek számára is?
Egyrészt a többi előadásunkhoz hasonlóan a legmagasabb szintű artista akrobatika jelenik meg itt is, ez tehát egy fizikai színház, amelyben az újcirkusz az utolsó cseppig benne van. Másrészt a felnőttséget nehéz lélekben a gyermekléttől elválasztani. Én legalábbis kevés olyan felnőttet ismerek, aki ne szeretné néha gyereknek érezni magát. És amikor egy mese jó és őszinte, és működik, akkor szerintem mindannyian képesek vagyunk gyermekké válni.
A jövő évre mik a terveitek?
Az év elején, a Kristály-szériával párhuzamosan, a Müpában folyamatosan látható lesz a My Land című előadásunk, majd visszatér a Solus Amor is.
Miért váltson a közönség jegyet a Kristályra?
Az ünnepi készülődésbe és az ünneplésbe érdemes beilleszteni egy olyan pillanatot, ami életre kelti bennünk a karácsonyi élményeket. Ez az előadás kiváló ráhangoló, igazi meghitt karácsonyi hangulatot képes elhozni a lelkünkbe, hiszen a Kristály mindenek fölött a szeretetről szól.
