Tóth Endre felújított filmjei a lyoni Lumiére Fesztiválon
Külön programban mutatja be a később André de Toth néven, a film noir és a western megújítójaként világhírűvé vált magyar rendező, Tóth Endre teljeskörűen restaurált, 1940 előtt Magyarországon készült filmjeit a szombaton kezdődő Lumiére Fesztivál Lyonban – írta a Nemzeti Filmintézet.
André de Toth filmjei korát megelőző módon modernek vizuálisan és témaválasztásukban is, a Semmelweis Ignácról készített alkotása a mai napig az egyik legjobb magyar életrajzi film.
A világhírű rendező 1939-ben egyetlen év alatt zsinórban öt filmet forgatott: a Semmelweisről készített történelmi életrajz mellett az 5 óra 40 című krimit, női történetet Két lány az uccán címmel, kémfilmbe oltott melodrámát Toprini nász címmel, valamint a Hat hét boldogság című tantörténetet. Ezek a filmek nyitották meg számára Hollywood kapuit, ahova a fasizmus erősödése és a világháborús fenyegetettség idején sok honfitársához hasonlóan emigrált.
A Két lány az uccán restaurálása 2010-ben Martin Scorsese és a Lumiere Intézet kezdeményezésére a The Film Foundation World Cinema Project-je keretében valósult meg. Erről Scorsese egy videóinterjúban nyilatkozott, amelyet most közzétett az NFI.
A további négy Tóth Endre-filmet a NFI – Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságainak szakemberei újították fel digitálisan 2022-ben.
Az október 23-ig tartó Lumiere Fesztiválon személyesen részt vesz Káel Csaba kormánybiztos, Ráduly György, a Filmarchívum igazgatója és Bódizs Tamás, a Filmlabor igazgatója.
A fesztiválhoz kapcsolódó klasszikus filmvásáron és szakmai programokon a filmintézet szakemberei bemutatják a filmmegőrzési és restaurálási fejlesztéseket, tárgyalásokat folytatnak a magyar filmörökség külföldi terjesztéséről, valamint megosztják a Tóth Endre-filmek felújításával kapcsolatos tapasztalatokat, továbbá a Filmlabor bemutatja a digitalizálási és restaurálási szolgáltatásait.
Tóth Endre filmkedvelő polgári család sarjaként 1913-ban született Makón. Sikertelen színműírói próbálkozásait követően a drámaíró Molnár Ferenc és a költő Babits Mihály vette pártfogásába. Nekik köszönhetően látogatott el a budapesti Hunnia Stúdióba, s rögtön igazi tehetségnek bizonyult. Tudását utazásai alatt tökéletesítette: Londontól, ahol a brit filmipart megalapozó Korda testvérek munkatársa volt, Berlinen át Hollywoodig jutott, ahonnan visszatért Budapestre.
A rendező saját elmesélése szerint mindent – az autóját például a Keleti pályaudvar előtt benne a kulccsal – hátrahagyva távozott Budapestről. Hollywoodban André de Toth néven több híres háborús filmet, westernt és film noirt rendezett, és a legenda szerint ő adta a Charles Buchinsky nevű fiatal színésznek a Bronson nevet. Érdekesség, hogy mivel gyermekkorában elveszítette egyik szeme világát, félszeműként, csökkentett térlátással is képes volt szobrászként is kiemelkedőt alkotni. Egyik művét a Vatikánban őrzik, és ő volt a rendezője az egyik első amerikai 3D-s játékfilmnek is, a Panoptikum – A viaszbabák háza című 1953-as amerikai kriminek.
