Kiss Attila: Altináj, Móra Kiadó, 360 oldal, 3., felújított kiadás, 3 499 Ft helyett 2 449 Ft
A Móra a Könyvfesztiválra időzítette Kiss Attila kultikus regényének, az Altinájnak új, harmadik kiadását. A kötet bizonyos szempontból kultikusnak mondható, az előző megjelenések pozitív visszhangja alapján érthető, hogy a Kiadó újra elérhetővé tette a könyvet, méghozzá Herbszt László illusztrációival.
A tíz éven felüli olvasóknak ajánlott kötet külsőleg tökéletesen igazodik a huszonegyedik század második évtizedének vizuális elvárásaihoz. Izgalmas, figyelemfelkeltő első borítója jól megjeleníti a regény tematikáját, sőt, hangulatát is. A belső illusztrációk egy-egy fejezet felvezetőjeként szolgálnak. Néha csupán a szöveg hangulatához adnak adalékot, egy jellemző tárgyat vagy szereplőt elevenítenek meg, de esetenként a cselekmény lényeges mozzanatát is megjelenítik egy-egy képbe sűrítve. Ezek a rajzok segítik az ifjú olvasókat, hogy beleképzeljék magukat a regény világába és korába, de teret engednek a gyerekek fantáziájának is.
Kiss Attila – ez a regény alapján nem meglepő – a magyar őstörténet, a lovasnomád kultúra és a lovasíjászat elkötelezett kutatója, tisztelője, művelője-oktatója. Amennyire egy közvetlen írásbeli emlékekkel nem rendelkező kultúrát ismerni lehet, annyira ismeri a honfoglalás előtti pusztai magyar törzsek életmódját. Természetesen ez a tudás, már csak a térbeli-időbeli távolság és a tárgyi emlékek viszonylagos ritkasága miatt semmiképpen nem biztos és egzakt, de feltétlenül hiteles, még akkor is, ha nem kollerál tökéletesen az akadémiai állásponttal. Annak ellenére nem esik a romanticizáló mítoszteremtés bűnébe, hogy hatalmas a kísértés: hiszen, ahogy a regény tízéves főszereplője, Csábán kutatja az apja történetét (mert ahhoz, hogy megértse a saját életét, ismernie kell a múltat), úgy áhítja a magyarság is (bármi legyen is az, de ebbe most ne menjünk bele) a biztos tudást a saját eredetéről.
„Honnan jössz, hová mész, és mi értelme az utadnak. Ez a három fő kérdés. Egy életet építhetsz fel rájuk! Ezekre mindig keresned kell a választ.”
Nehéz eldönteni, hogy Csábán dolga nehezebb, vagy évezredekkel későbbi utódaié.
A könyv lapjairól sugárzik a természet tisztelete és az állatok, főképp a lovak szeretete. Nem véletlen, hogy a címszereplő is egy csodálatos sárga kancacsikó, akit születésekor ajándékoz Csábán apja a fiának. Fiú és csikó együtt cseperedik, együtt vívják ki a helyüket a közösségben, és amikor a családfő érthetetlen döntését követően Altinájnak nyoma veszik, a kisfiú a nyomába ered. Kalandjait végigkövetve megismerhetjük a Don vidékén (Donyeck elhelyezkedését sajnos mostanában mindenki pontosan tudja) élő törzsek életét, szellemiségét, hitét, ünnepeit és mindennapjait.
Kiss Attila nem csak tudást, de értékeket is át akar adni olvasóinak. Az Altinájt olvasva megismerkedhet az olvasó a természettel harmóniában élő pusztai nomádok elveivel, erkölcseivel, s egy percig sem kétséges, hogy a szerző tökéletesen azonosul ezekkel, és bár a didaktikus kinyilatkoztatásokat nem mindig sikerül elkerülnie, mégsem lesz szájbarágós, vagy túlerőltetett. Szerencsére az embereszmény, melyet az Altináj hirdet, és melyet főszereplői megjelenítenek, kellőképpen összetett: egyszerre viseli a klasszikus, cselekvő fiú-férfihérosz fő attribútumait, és megengedi, hogy a férfi esetenként felvállalja gyengeségét.
Ám egy gyerekeknek szóló kalandregény fő feladata mégsem az ismeretközlés vagy az erkölcsi nevelés, hanem a szórakoztatás, s ennek fő záloga az izgalmas, fordulatos cselekmény. Mintegy 350 oldalon át követhetjük Csábán kalandjait, mely során a kisfiú és legjobb barátja, Árikán bejárja a hét törzs fennhatósága alá tartozó területeket. Kalandjaik során néha elkeskenyedik a valós és a szellemvilágot elválasztó határvonal, de a regény sosem fordul meseszerűvé, hiszen az Altináj korában a természet és a természetfeletti – Kiss Attila értelmezésében feltétlenül – még nem vált el élesen. A cselekmény még akkor is élvezetes, ha néha megakasztják a lendületét a kicsit talán hosszadalmas leírások, a főszereplőket pedig könnyű a szívünkbe zárni és azonosulni velük, annak ellenére, hogy az életük és a problémáik nagyon kevéssé hasonlítanak egy mai átlagos tízéves gyerek életére. A több szálon futó történetben a gyerekek kalandjain kívül nyomon követhetjük a kancacsikó megpróbáltatásait, illetve egy-egy mellékszereplő visszaemlékezéseinek segítségével végül fény derül Csábán édesapjának titkaira is.
Az Altináj leginkább biztosan olvasó gyerekeknek ajánlható, ám azoknak, akik nem rettennek meg a bonyolultabb szövegektől és történetektől, mindenképpen maradandó élményt nyújt majd a regény.
