Az önbíráskodás, a zsaroláshoz hasonlóan egy olyan magatartás, amely során egy másik személyt vagyoni igény behajtásának érdekében fenyegetéssel, vagy erőszakkal kényszerít valamire egy illető. Az önbíráskodást a törvény bünteti, abban az esetben is, ha a sértett maga is magántulajdon-sértést követett el.
Amennyiben felmerül az önbíráskodás esete, Dr. Janklovics Ádám büntetőügyvéd kiemelt védelmet nyújt mindenkinek, akit gyanúsítottként vagy vádlottként állítottak bíróság elé.
Mikor beszélhetünk önbíráskodásról, és miért számít bűncselekménynek? Mi a kifejezés legjobban meghatározható fogalma? Milyen büntetéssel néz szembe az, aki ehhez fogható bűncselekményt követ el? Mi a különbség az önbíráskodás és a zsarolás fogalmai között? Nézzük!
Az önbíráskodás fogalma
Az a személy, aki valamilyen vagyoni érték jogos, vagy jogosnak ítélt követelését fenyegetéssel, nem megengedett eszközökkel vagy erőszakkal végzi, önbíráskodást követ el. Ez egy olyan fenyegető magatartás, amely vagyon elleni erőszakos bűncselekménynek minősül.
Az önbíráskodás szándékosan és célzatosan végrehajtott bűncselekmény. Minden elkövetőt egyformán érint, eltekintve attól, hogy a passzív, sértett fél maga is valóban bűncselekményt követett-e el.
Tehát például, ha egy értékes vagyontárgyunkat eltulajdonították, a tettest azonban mi nem a feljelentés szándékával, hanem egyéb módokon fenyegetjük, azzal egyértelműen mi is bűnösnek számítunk.
Az önbíráskodás büntetése
Az önbíráskodás bűncselekményét 1-5 évig tartó szabadságvesztés követheti. Ennek súlyossága függ attól, hogy milyen eszközökkel, csupán verbálisan, netán fegyverrel felfegyverkezve követték-e el.
Az önbíráskodás, a zsaroláshoz hasonlóan fenyegető és kényszerítő magatartásnak minősül. Ez abban ölt testet, hogy a fenyegetés a másik félben komoly félelmet kelt, akár testi épségére, akár egyéb más dolgára irányulóan.
Az önbíráskodás nem valósul meg abban az esetben, ha valaki megengedett módszerekkel fenyegetőzik. Ilyen az, amikor egy eltulajdonított vagyoni érték esetén a sértett, magántulajdonának jogi úton való visszakövetelésével, tehát feljelentéssel fenyegetőzik.
Az önbíráskodás és a zsarolás
Mindkét fogalom a fenyegető és kényszerítő magatartás területéhez tartozik, csupán maga a célzat különböztethető meg.
Önbíráskodás alkalmával az elkövető általában nincs tisztában azzal, hogy bűncselekményt követ el. A fenyegető és kényszerítő magatartást ugyan a törvény bünteti, de maga az eset tudat alatt zajlik, ráadásul jogos vagyoni igény érvényesítését szolgálja.
A zsarolás során az elkövető tisztában van a helyzet illegális súlyával, és általában jogtalan vagyoni követelésre, vagy egyéb, személyes célokra használja ezt a fenyegető magatartást. A zsarolás bűncselekményéhez tartozik az is, ha bizonyos uzsorakamat behajtásának céljából fenyegetőzik. Keressük meg mielőbb a megoldást a jogi helyzetekre, de azt mindenképp körültekintően, ügyvéd segítségével tegyük!
