+ Színház

Rudolf Péter: Legtöbbünknek, nekem is színészóriás volt

haumann péter

A család, pályatársak, barátok, kollégák, tisztelők vettek végső búcsút Haumann Pétertől pénteken a Farkasréti temetőben.

Keresés a weben

A család, pályatársak, barátok, kollégák, tisztelők vettek végső búcsút Haumann Pétertől pénteken a Farkasréti temetőben. A Kossuth-díjas, a nemzet színészének megválasztott művész 81 évesen, hosszú betegség után hunyt el május 28-án.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagját, akire az MMA mellett a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Fővárosi Önkormányzat is saját halottként tekint, a katolikus egyház szertartása szerint búcsúztatták a Makovecz-ravatalozóban.

“Legtöbbünknek, nekem is színészóriás volt. Minden rezdülésében meg tudta mutatni a legbelső és legösszetettebb emberi érzelmeket, azt, hogyan válik egy apró, jelentéktelen hangsúly sorsfordító történéssé, és miként teremt, rombol a csend”

– mondta Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója, aki Ugron Zsolna író sorait olvasta fel.

Mint kiemelte, Haumann Péter művészetével és emberségével emelkedett a legnagyobbak, a nemzet színészei közé, örökre. Hozzáfűzte: végtelen jókedvvel, türelemmel fogadta a közönség rajongását és tiszteletét, alázattal hivatása megpróbáltatásait.

“Egész életében kitartóan és rendületlenül kereste a jót, az emberit, és amire rálelt, rögtön tovább is adta családjának, barátainak, pályatársainak és a nézőknek”

– hangsúlyozta Rudolf Péter.

Felidézte az elhunyt egyik utolsó interjúját, amelyben Haumann Péter elmondta:

“a fene se gondolta volna, hogy a Hupikék törpikék legalább olyan érvénnyel merül fel, mint a III. Richárd”.

Ezek ugyanolyan érvényű alakítások voltak, mint az Indul a bakterház Patása, A fösvény Harpagonja, a Három nővér Olgája és a Vízkereszt Malvoliója.

Beszédében a pályatárs úgy fogalmazott, hogy Haumann Péter útját reflektorok világították, mi pedig megérthettük: azért él fényben, mert minden rá vetülő fénynyalábot felerősítve, megsokszorozva sugárzott tovább.

“Egyidejúleg volt művész és polgár”

– mondta.

A temetési szertartást Kocsis István esperes, a Budapest-Istenhegyi Szent László Plébánia plébánosa vezette. A ravatalnál mások mellett Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Nagy-Kálózy Eszer, Molnár Piroska, Eperjes Károly, Hegedűs D. Géza, Elek Ferenc, Schell Judit, Nemcsák Károly színész, Krasznahorkai László író és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere helyezett el virágot.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top