Íróasztal, esti lámpafény, csönd, egy jó könyv, tűnődések és gondolatok. Egy német gazdasági újságíró, Güntner Ogger 1978-as könyvét tanulmányozom, aki ötszáz évvel repít vissza az időben, egy bizonyos augsburgi „arany írószobába”, ahonnan nemcsak hogy magánlevelekkel intézik Európa sorsát, de óriási összegek is megfontoltan cserélnek gazdát. A királyokat itt zsebből fizetik, a könyvelést precízen vezetik. Az öreg sváb kereskedő, Jakob Fugger birodalma ez, aminek titkaiba Güntner Ogger avatja be az érdeklődőt.
Vallás, hit, üzlet, politika, hatalom és befolyás, mindez esszenciálisan sűrítve az 1500-as években a Fuggerek kezében. Tökéletes elegye ez egy sikeres Netflix sorozatnak. De amíg nem készül el, addig marad Günter Ogger 1978-ban írt alapos munkája, amiben részletesen az olvasók elé tárja a korszak oligarcháinak, politikusainak, és véleményformálóinak együttműködését, harcait és vágyait. Egy soproni antikvárium poros polcának mélyéről került hozzám a könyv, és nem bántam meg, hogy megvettem. Vajon tanulságos lehet ez a több mint 500 éves történet a mában? Nagyon is!
A modern kor fejlett világának döntési folyamataiban már sokkal nagyobb teret kapnak a nemzetközi intézmények, a diplomáciai egyeztetések, és az események kulturált mederbe való terelése. Míg a fejlődő világban továbbra is a „zsebből-zsebbe” módszer, és a nagyhatalmú urak egyszemélyi parancsa dönt. Ha szűkebb világunkra, saját élményeinkre fókuszáljuk a témát, akkor felmerülhet a kérdés: vajon hol húzódik meg a fejlett és a fejlődő világa határa? Sopronnál vagy Záhonynál? Esetleg Kharkivnál?
Visszatérve a könyvhöz, találkoztam benne egy régi „ismerőssel”, a reneszánsz oligarchával, Bindo Altovitivel is, aztán a Fuggerek magyar kapcsolatáról is érdekes dolgokat lehetett olvasni, majd sváb mentalitás, Hanza városok kereskedelme, patríciusok versengése, felelőtlen császárság, arrogáns pápaság, és a híres-hírhedt augsburgi „arany írószoba” titkai, szóval sűrű, tömény, elgondolkodtató fejezetek.
Tanulságos olvasmány ez a történelmet kedvelőknek, az üzlet iránt érdeklődőknek, vallásosoknak és hitetleneknek, maradiaknak és a moderneknek egyaránt. Európa történelmének szépséggel és szégyennel hímzett közös nagy szőnyege egy olyan szövőszék munkája, amely a mai napig zakatol, és aminek legújabb mintázatát mi magunk rajzoljuk.
Írta: Séra András, a tűnődő Kolostor Őre
