Lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról Kende Anna szociálpszichológus az elleni tiltakozásul, hogy egyetlen nő sincs az MTA újonnan megválasztott rendes tagjai között. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerint az, hogy a rendes tagnak jelölt 26 levelező tag között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi.
Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézete igazgatója szerdán este a Facebookon tette közzé Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Zsoldos Attilának, a II. osztály elnökének és Urbán Róbertnek, a pszichológiai bizottság elnökének címzett levelét, amelyben lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról.
Bár az MTA több fórumon is jelezte, hogy változtatni szeretne a nők arányán, nyilvánvalóan nem tette meg a szükséges lépéseket azért, hogy a rendes tagok közé több nő kerüljön be – mutatott rá Kende Anna.
„Amíg az MTA nem képes hatékony változásokat eszközölni a nők tudományos életben történő érvényesülése és elismerése terén, addig én nem kívánom a munkámmal támogatni a tudományos bizottság munkáját”
– tette hozzá.
A lemondásra reagálva az MTA Kommunikációs Főosztálya csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, hogy az Akadémiának a múltban valóban voltak mulasztásai a nők tudományos közéletbeli érvényesülésének terén, azonban Lovász László akadémiai elnökként éppen ezt elismerve tett lépéseket a helyzet megváltoztatására, és Freund Tamás jelenlegi elnök is maximálisan támogatja elődje kezdeményezését.
Az MTA szerint ezeknek a lépéseknek az eredménye már látszott a 2019-ben és 2022-ben levelező taggá választott nők számában.
„Idén a levelező tagságra 8 nőt és 36 férfit jelöltek. A nők közül mindenki elnyerte a tagságot, míg a férfiak közül ez 9-nek nem sikerült”
– emelték ki.
Rendes taggá az akadémiai szabályozás szerint olyan levelező tagok választhatók, akik levelező tagságuk elnyerése óta jelentős tudományos eredményt értek el. Ez a folyamat általában 3 évnél többet vesz igénybe, így nem jellemző, hogy egy frissen megválasztott levelező tagot már a következő akadémikusválasztáson – amelyet háromévente tartanak – rendes taggá válasszanak.
„Az tehát, hogy a jelöltek között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi”
– írták a közleményben, megjegyezve, hogy az akadémikussá választás csak a tudományos karrier betetőzése. A férfiak és nők kutatói érvényesülése közti szakadék a PhD-fokozat megszerzése körüli életkorban alakul ki, amely egybeesik a gyermekvállalás jellemző időszakával.
„A fiatal kutatónők megtartását a kutatói pályán több akadémiai kezdeményezés is segíti”
– hangsúlyozták.
Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat. Idén a 35 új levelező tag közül 8, a 23 újonnan megválasztott külső tag közül 3, a 16 új tiszteleti tag közül pedig 2 nő.
A tagjelölést az Akadémia tudományos osztályai végzik. Tagjelöltekké azok válnak, akik elegendő számú ajánlást kaptak a hazai akadémikusoktól. A tudományos osztályok akadémikusai titkos szavazással rangsorolják a tagjelölteket. A közös akadémiai jelölőlistára azok a tagjelöltek kerülnek rá, akik az osztályokon a szavazatok több mint felét megszerezték.
