A tavalyi Kaposfesten a zenekarral már közös koncertet adó vendégművész tér vissza szólistaként az együtteshez, aki ezúttal Bach E-dúr hegedűversenyével és Pēteris Vasks Távoli fény című versenyművével fogja elkápráztatni a Zeneakadémia közönségét április 24-én.
Kezdésként Bach egyik csodálatos darabját, az E-dúr hegedűversenyt hallhatjuk, amely méltó kezdete a zenei utazásnak. A szerző Leopold, kötheni herceg szolgálatában eltöltött évei alatt Bach 1720 körül komponálta a művet a kitűnő, általa irányított udvari zenekar és annak legjobb hegedűsei számára, így a darab nagyszerű lehetőséget biztosít arra, hogy Hemsing is bemutathassa virtuozitását.
Eldbjørg Hemsing 1990-ben született Norvégiában. Nővérével, a szintén hegedűművész Ragnhild Hemsinggel Berlinben él. Ötéves korában kezdett hegedülni, 11 évesen debütált a Bergeni Filharmonikusokkal. Szenvedélyes kamarazenész, játszott a Salzburgi Mozart-héten, a Bad Berleburgi Zenei Héten, Drezdai Ünnepi Játékokon és a Verbier Fesztiválon. Emellett Eldbjørg Hemsing aktív résztvevője társadalmi projekteknek: a CJD Panorama zenei oktatási projekt németországi nagyköveteként tevékenykedik, hátrányos helyzetű gyermekek mentora. Fő célja a fiatal tehetségek művészi és személyes fejlődésének támogatása.
2021-től – Janine Jensen után – ő játszhat Antonio Stradivari „Rivaz” elnevezésű hegedűjén, amelyet a Dextra Musica Alapítvány kölcsönöz számára.
A hegedűversenyt egy csodás tánccsokor követi a 19. század végéről. A zenekar jelképes köszönete a legismertebb norvég zeneszerzőtől, Griegtől napjaink egyre népszerűbb norvég zenészének, a koncert vendégművészének.
Ludvig Holberg norvég-dán író születésének bicentenáriumára komponálta Edvard Grieg a Holberg-szvitet. A zeneszerző remek zongorista lévén először, 1884-ben zongoraváltozatot írt, egy évvel később művét maga írta át vonószenekarra, a két darab kismértékben különbözik egymástól.
A köszöntés még nem búcsú, hiszen a szünetet követően újra élvezhetjük Hemsing csodás játékát, de egész más stílusban folytatódik a lelki útkeresés: a kortárs lett zeneszerző, Pēteris Vasks hegedűversenye egyetlen hosszú tételből álló reménykedés, igazi lélekzene.
Pēteris Vasks Lettországban, baptista családban született 1946-ban. Hazájában hegedű és nagybőgő tanulmányait nem folytathatta, mert a szovjet időben a baptistákat diszkriminálták. Így a szomszédos Litvániában, a Vilniusi Konzervatóriumban végzett, itt már zeneszerzést is tanulhatott. Pályája elején Witold Lutosławski, Krzysztof Penderecki és George Crumb alkotói világát követte. Később kimunkálta a saját, minimalista technikájú stílusát. Hamarosan a baltikumi zeneélet egyik legsokoldalúbb, legbefolyásosabb egyéniségévé vált. Gidon Kremer , a világhírű hegedűművész világszerte bemutatta műveit, például a most elhangzó Távoli fény (Tālā gaisma ) című versenyművet is. A hegedűre és vonószenekarra írt kompozícióért elnyerte Lettország Zenei Nagydíját. Vasks darabjait átitatja a környezet, az érintetlen természet iránti aggodalom, amely ebből a versenyműből is kicsendül.
A hangversenyt a Bach-chaconne vonószenekari átdolgozása foglalja keretbe.
A chaconne méltóságteljes spanyol tánc, amely valószínűleg arab közvetítéssel került a kontinensre. A híres d-moll partita ( BWV 1004) tánctételének zongoraátiratát Ferruccio Busoni készítette el.
Tfirst Zoltán pedig, aki 50 éven keresztül volt a Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikusa, zeneszerzői tehetségét ismét kamatoztatva Busoni Chaconne-átirata alapján készítette el a mű vonószenekari változatát. Az új hangzásélményt az együttes imázsfilmjéből már megszerette az együttes népes követő tábora, most a Zeneakadémia közönsége lehet a spirituális utazás részese.
Műsor:
Bach: E-dúr hegedűverseny, BWV 1042
Grieg: Holberg-szvit, op. 40
****
Pēteris Vasks: Távoli fény – versenymű hegedűre és vonósokra
Bach–Busoni: Chaconne a d-moll partitából, BWV 1004 – Tfirst Zoltán átirata vonószenekarra
(x)
